Keresés a Bibliában

Keresés a Bibliában

Igehely

12 1Jézus ekkor példázatokban kezdett szólni hozzájuk: „Egy ember szőlőt ültetett, körülkerítette, borsajtót ásott, és őrtornyot épített. Azután bérbe adta munkásoknak, és idegenbe távozott. 2Majd amikor eljött az ideje, elküldött a munkásokhoz egy szolgát, hogy megkapja a részét a szőlő terméséből. 3De azok megfogták a szolgát, megverték, és elküldték üres kézzel. 4Ismét elküldött hozzájuk egy másik szolgát, ezt meg fejbe verték, és meggyalázták. 5Újból küldött egy szolgát; ezt megölték, azután sok más szolgát is, akik közül némelyeket megvertek, másokat megöltek. 6Egy valakije volt még, a szeretett fia. Utoljára őt küldte el hozzájuk, mert így szólt: Fiamat meg fogják becsülni. 7A munkások azonban ezt mondták maguk között: Ez az örökös, gyertek, öljük meg, és mienk lesz az örökség! 8Megragadták, megölték, és kidobták a szőlőn kívülre. 9Mit tesz hát majd a szőlő ura? Eljön, és elveszíti a munkásokat, azután másoknak adja a szőlőt. 10Ezt az írást sem olvastátok: Az a kő, amelyet az építők megvetettek, az lett a sarokkő; 11az ÚRtól lett ez, és csodálatos a mi szemünkben?” 12Ekkor szerették volna elfogni őt, de féltek a sokaságtól. Rájöttek ugyanis, hogy róluk mondta a példázatot. Ezért otthagyták őt, és elmentek. 13Elküldtek hozzá a farizeusok és a Heródes-pártiak közül néhányat, hogy szóval csalják tőrbe. 14Odamentek tehát, és így szóltak hozzá: „Mester, tudjuk, hogy igaz vagy, és nem tartasz senkitől, mert nem veszed figyelembe az emberek tekintélyét, hanem az igazsághoz ragaszkodva tanítod az Isten útját. Szabad-e adót fizetni a császárnak, vagy nem? Fizessük-e, vagy ne fizessük?’ 15Ő pedig ismerve képmutatásukat, ezt mondta nekik: „Mit kísértetek engem? Hozzatok nekem egy dénárt, hogy megnézzem.” 16Hoztak egyet, és akkor Jézus megkérdezte: „Kié ez a kép és ez a felirat?” Ők pedig így feleltek: „A császáré.” 17Ekkor Jézus ezt mondta nekik: „Adjátok meg a császárnak, ami a császáré, és az Istennek, ami az Istené.” És igen elcsodálkoztak rajta. 18Ezután szadduceusok is jöttek hozzá, akik azt mondják, hogy nincs feltámadás, és ezt kérdezték tőle: 19„Mester, Mózes előírta nekünk, hogyha valakinek a testvére meghal, és asszonyt hagy hátra, de nem hagy gyermeket, akkor a testvére vegye el az asszonyt, és támasszon utódot az ő testvérének. 20Volt hét testvér. Az első megnősült, és amikor meghalt, nem hagyott utódot. 21A második is elvette az asszonyt, és meghalt úgy, hogy ő sem hagyott utódot. Ugyanígy történt a harmadikkal is, 22és a hét közül egy sem hagyott utódot. Végül meghalt az asszony is. 23A feltámadáskor, amikor majd ezek feltámadnak, melyiké lesz az asszony? Mert mind a hétnek a felesége volt.” 24Jézus ezt mondta nekik: „Vajon nem azért tévelyegtek-e, mert nem ismeritek az Írásokat, sem az Isten hatalmát? 25Mert az emberek amikor már feltámadtak a halálból, nem nősülnek, férjhez sem mennek, hanem olyanok, mint az angyalok a mennyekben. 26Arról pedig, hogy feltámadnak a halottak, vajon nem olvastátok Mózes könyvében, hogy mit mondott neki Isten a csipkebokornál: Én vagyok Ábrahám Istene és Izsák Istene és Jákób Istene? 27Az Isten nem a holtak Istene, hanem az élőké. Ti tehát nagyon tévelyegtek.” 28Ekkor odament az írástudók közül egy, aki hallotta őket vitázni, és mivel tudta, hogy Jézus jól megfelelt nekik, megkérdezte tőle: „Melyik a legfőbb az összes parancsolat közül?” 29Jézus így válaszolt: „A legfőbb ez: Halljad, Izráel, az Úr, a mi Istenünk, egy Úr, 30és szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből, teljes elmédből és teljes erődből. 31A második ez: Szeresd felebarátodat, mint magadat. Nincsen más, ezeknél nagyobb parancsolat.” 32Az írástudó ezt mondta neki: „Jól van, Mester, helyesen mondtad, hogy egy Isten van, és rajta kívül nincsen más; 33és ha szeretjük őt teljes szívünkből, teljes elménkből és teljes erőnkből, és ha szeretjük felebarátunkat, mint magunkat, sokkal több az minden égő- és véresáldozatnál.” 34Jézus pedig, amikor látta, hogy értelmesen felelt, ezt mondta neki: „Nem vagy messze az Isten országától.” És többé senki sem merte őt megkérdezni. 35Amikor Jézus a templomban tanított, ezt a kérdést vetette fel: „Hogyan mondhatják az írástudók, hogy a Krisztus a Dávid Fia? 36Maga Dávid mondta ezt a Szentlélek által: Így szólt az Úr az én uramhoz: Ülj a jobb kezem felől, amíg lábad alá nem vetem ellenségeidet. 37Ha tehát maga Dávid mondja őt URának, akkor hogyan lehet a Fia?” A nagy sokaság szívesen hallgatta őt. 38Tanítás közben így szólt Jézus: „Őrizkedjetek az írástudóktól, akik szeretnek hosszú köntösben járni, és szeretik, ha köszöntik őket a tereken, 39szeretnek a főhelyeken ülni a zsinagógákban és az asztalfőn a lakomákon; 40felemésztik az özvegyek házát, és színlelésből hosszan imádkoznak: ezekre vár a legsúlyosabb ítélet.” 41Amikor Jézus leült a templomi persellyel szemben, nézte, hogyan dobja a pénzt a sokaság a perselybe. Sok gazdag sokat dobott bele, 42egy szegény özvegyasszony pedig odamenve beledobott két fillért, azaz egy krajcárt. 43Jézus odahívta tanítványait, és ezt mondta nekik: „Bizony, mondom néktek, hogy ez a szegény özvegyasszony mindenkinél többet dobott a perselybe. 44Mert mindannyian fölöslegükből dobtak, ő azonban szegénységéből mindazt beledobta, amije csak volt, az egész vagyonát.”
RUF 43

Találatok a szövegekben

A gonosz szőlőművesek (Mk 12,1-12; Lk 20,9-19) »
A gonosz szőlőművesek (Mt 21,33-46; Mk 12,1-12) »
Az adópénz (Mk 12,13-17; Lk 20,20-26) »
Kérdés a feltámadásról (Mk 12,18-27; Lk 20,27-40) »
A nagy parancsolat (Mk 12,28-34; Lk 10,25-28) »
Krisztus Dávidnak Fia és Ura (Mk 12,35-37a; Lk 20,41-44) »
Jézus beszéde az írástudók és a farizeusok ellen (Mk 12,37b-40; Lk 20,45-47; 11,37-52) »
Az adópénz (Mt 22,15-22; Mk 12,13-17) »
Kérdés a feltámadásról (Mt 22,23-33; Mk 12,18-27) »
Krisztus Dávidnak Fia és Ura (Mt 22,41-46; Mk 12,35-37) »
Az írástudók nagyravágyása és kapzsisága (Mt 23,6-7; Mk 12,38-40) »
Az özvegyasszony két fillére (Mk 12,41-44) »
Jézus megkísértése (Mk 1,12-13; Lk 4,1-13) »
Jézus tanít és gyógyít (Mk 3,7-12; Lk 6,17-19) »
Jézus meggyógyítja a bénát (Mk 2,1-12; Lk 5,17-26) »
Jézustól jelt kívánnak (Lk 11,16; 11,29-32; 11,24-26; Mt 16,1-4; Mk 8,11-12) »
Kérdés a házassági elválásról (Mk 10,1-12; Mt 5,31-32; Lk 16,18) »
A fügefa elszáradása (Mk 11,12-14.20-24) »
Az utolsó vacsora (Mk 14,12-25; Lk 22,7-23; 1Kor 11,23-25) »
Jézus megkísértése (Mt 4,1-11; Mk 1,12-13) »
Jézus meggyógyítja a bénát (Mt 9,1-8; Mk 2,1-12) »
Jézus tanít és gyógyít (Mt 4,24-25; Mk 3,7-12) »
Jézus meggyógyítja a megszállott némát (Mt 12,22-24; Mk 3,22; Lk 11,14-15) »
Keresztelő János (Mt 3,1-12; Mk 1,2-8; Jn 1,19-28) »
Kalásztépés szombaton (Mt 12,1-8; Mk 2,23-28) »
Jézus szombaton gyógyít (Mt 12,9-14; Mk 3,1-6) »
Jézus igazi rokonai (Mt 12,46-50; Mk 3,31-35) »
Jézus kiküldi tizenkét tanítványát (Mt 10,1-14; 14,1-12; Mk 6,7-29) »
Bátorítás vallástételre (Mt 10,26-33.19-20; 12,32; Mk 3,28-29) »
Jézus megtisztítja a templomot (Mt 21,12-13; Mk 11,15-19; Jn 2,14-22) »
Jézus megtisztítja a templomot (Mt 21,12-13; Mk 11,15-17; Lk 19,45-46) »
Jézus bevonul Jeruzsálembe (Mk 11,1-11; Lk 19,28-38; Jn 12,12-19) »
Jézus bevonul Jeruzsálembe (Mt 21,1-11; Mk 11,1-11; Jn 12,12-19) »
Jézus megkenetése Betániában (Mk 14,3-9; Jn 12,1-8) »
A farizeusok jelt kívánnak (Mk 8,11-21; Lk 11,16-29; 12,1; Mt 12,38-39) »
Jézus meggyógyít egy leprást (Mk 1,40-45; Lk 5,12-16) »
Jézus kiküldi tizenkét tanítványát (Mk 6,7-11; Lk 6,13-16; 9,1-5; 10,1-12) »
Jézust Belzebub szövetségesének mondják (Mk 3,22-30; Lk 11,14-23; 12,10; Mt 9,32-34; Lk 6,43-45) »
Zebedeus fiainak kérése (Mk 10,35-45; Lk 22,24-27; Lk 12,50) »
Az Emberfia eljövetele (Mk 13,21-37; Lk 17,23-27.34-37; 21,25-31; 12,39-40) »
Jézus a nagytanács előtt (Mk 14,53-65; Lk 22,66-71; Jn 18,12-14.19-24) »
Jézus feltámadása (Mk 16,1-11; Lk 24,1-12; Jn 20,1-18) »
Jézust Belzebub szövetségesének mondják (Mt 12,22-30.43-45; Mk 3,22-27) »