15 1Az ÚR így beszélt Mózeshez: 2Szólj Izráel fiaihoz, és mondd meg nekik: Amikor bementek arra a földre, amelyet lakóhelyül adok nektek, 3és tűzáldozatot készítetek az ÚRnak, égőáldozatot vagy véresáldozatot, fogadalom teljesítésére, önkéntes áldozatul, vagy ünnepeiteken, amikor szarvasmarhát vagy juhfélét készítetek kedves illatul az ÚRnak, 4akkor az áldozó mutassa be áldozatát az ÚRnak: ételáldozatul egytized véka finomlisztet, egynegyed hín olajjal gyúrva, 5italáldozatul pedig egynegyed hín bort készíts az égőáldozathoz vagy a véresáldozathoz bárányonként. 6A koshoz készíts ételáldozatul kéttized véka finomlisztet, egyharmad hín olajjal gyúrva. 7Italáldozatul pedig egyharmad hín bort mutass be kedves illatul az ÚRnak. 8Ha szarvasmarhát készítesz égőáldozatul vagy véresáldozatul, fogadalom teljesítésére, vagy békeáldozatul az ÚRnak, 9akkor mutass be a szarvasmarhán kívül ételáldozatul háromtized véka finomlisztet, fél hín olajjal gyúrva, 10italáldozatul pedig mutass be fél hín bort. Kedves illatú tűzáldozat ez az ÚRnak. 11Így kell tenni minden egyes bikánál, minden egyes kosnál, fiatal báránynál vagy kecskénél. 12Ahányat csak készítetek, mindegyiket így készítsétek el. 13Minden bennszülött így készítse el ezeket, ha kedves illatú tűzáldozatot mutat be az ÚRnak. 14Ha pedig jövevény valaki nálatok, vagy több nemzedéken át van köztetek, és kedves illatú tűzáldozatot készít az ÚRnak, úgy készítse ő is, ahogyan ti készítitek. 15A gyülekezetben ugyanaz a rendelkezés vonatkozik rátok és az ott tartózkodó jövevényre. Örök rendelkezés ez nálatok nemzedékről nemzedékre: olyan legyen a jövevény az ÚR előtt, mint ti! 16Ugyanaz a törvény és rendszabály vonatkozzék rátok és a köztetek tartózkodó jövevényre is. 17Az ÚR így beszélt Mózeshez: 18Szólj Izráel fiaihoz, és mondd meg nekik: Amikor bementek arra a földre, ahova beviszlek titeket, 19és esztek majd annak a földnek a kenyeréből, akkor ajánljatok föl ajándékot az ÚRnak. 20A tésztátokból készült első lepényt ajánljátok föl ajándékul. Szérűről vett ajándékként ajánljátok föl. 21Az első tésztát adjátok ajándékul az ÚRnak nemzedékről nemzedékre. 22Megtörténhet, hogy nem szándékosan szegitek meg valamelyik parancsolatot, amelyet az ÚR meghagyott Mózesnek. 23Pedig mindezek, amelyeket megparancsolt nektek az ÚR Mózes által, érvényesek attól kezdve, hogy az ÚR megparancsolta minden nemzedéknek. 24Ha tehát a közösség tudtán kívül, nem szándékosan történt ilyen dolog, akkor készítsen az egész közösség egy bikaborjút kedves illatú égőáldozatul az ÚRnak, a hozzá tartozó étel- és italáldozattal az előírás szerint, meg egy kecskebakot vétekáldozatul. 25Végezzen a pap engesztelést Izráel fiainak egész közösségéért, és bocsánatot nyernek, hiszen nem volt szándékos a vétek, és ők tűzáldozatot vittek ajándékul az ÚRnak, meg vétekáldozatot is vittek az ÚR elé azért a nem szándékos vétekért. 26Így nyer bocsánatot Izráel fiainak egész közössége és a köztük tartózkodó jövevény, mert az egész népet terhelte az a nem szándékos vétek. 27Ha csak egy ember vétkezik nem szándékosan, akkor mutasson be egy esztendős nőstény kecskét vétekáldozatul. 28A pap pedig végezze el az engesztelést az ÚR színe előtt azért az emberért, aki nem szándékosan követte el vétkét. Ha elvégezte érte az engesztelést, bocsánatot nyer. 29Ugyanez a törvény vonatkozzék nálatok az izráeli bennszülöttre és a jövevényre, aki köztetek tartózkodik, ha nem szándékosan vétkezik. 30De ki kell irtani népe közül azt az embert, akár bennszülött, akár jövevény, aki szándékosan cselekszik, mert az URat gyalázta meg. 31Hiszen az ÚR igéjét vetette meg, és az ő parancsolatát szegte meg, föltétlenül ki kell irtani az ilyen embert, bűnhődnie kell. 32Amikor a pusztában voltak Izráel fiai, rajtakaptak egy embert, aki fát szedegetett a nyugalom napján. 33Akik rajtakapták, amint fát szedegetett, odavitték Mózes, Áron és az egész közösség elé. 34Őrizetbe vették, amíg nem kapnak útmutatást, hogy mit kell tenniük. 35Az ÚR ezt mondta Mózesnek: Halállal kell lakolnia annak az embernek! Kövezze meg őt az egész közösség a táboron kívül. 36Kivitte azért őt az egész közösség a táboron kívülre, ott agyonkövezték, ahogyan megparancsolta az ÚR Mózesnek. 37Azután ezt mondta Mózesnek az ÚR: 38Szólj Izráel fiaihoz, és mondd meg nekik, hogy csináljanak bojtokat a ruhájuk szegélyére nemzedékről nemzedékre, és tegyenek a szegélyen levő bojtokra kék bíbor-zsinórt. 39Arra való ez a bojt, hogy valahányszor ránéztek, emlékezzetek az ÚR minden parancsolatára, teljesítsétek azokat, és ne csábítson el titeket sem a szívetek, sem a szemetek, amelyek paráznaságba vihetnek benneteket, 40hanem emlékezzetek, és teljesítsétek minden parancsolatomat, és szentek legyetek Istenetek előtt. 41Én, az ÚR, vagyok a ti Istenetek, aki kihoztalak benneteket Egyiptomból, hogy Istenetek legyek. Én, az ÚR, vagyok a ti Istenetek!