95 (94). ZSOLTÁR. FELHÍVÁS DICSÉRETRE
95 1Gyertek, zengjünk dalt az Úrnak, ujjongjatok üdvünk sziklája előtt! 2Dicsőítő énekkel lépjetek színe elé, magasztaljátok hangosan, zsoltárt énekelve! 3Mert nagy Isten az Úr, fölséges király minden isten fölött. 4Kezében vannak a föld mélységei, és övéi a hegyek csúcsai. 5Övé a tenger, ő alkotta, övé a föld, keze teremtette. 6Gyertek, boruljatok le és imádjátok, hajtsatok térdet az Úr előtt, aki teremtett minket! 7Mert ő a mi Istenünk, mi pedig legelőjének népe, s kezére bízott nyáj vagyunk. 8Bárcsak meghallanátok ma a szavát: „Ne keményítsétek meg a szíveteket, mint egykor Meribánál, mint a pusztában Massza napján! 9Atyáitok ott megkísértettek, bizonyítékot követeltek, jóllehet látták tetteimet. 10Negyven évig viszolyogtam e nemzedéktől. Így szóltam: Tévelygő szívű nép ez, nem ismeri útjaimat. 11Ezért esküdtem meg haragomban: Nem mennek be nyugalmam (országába)!”