¹²Csodákat tett az atyák szeme láttára Egyiptom földjén és Tánisz mezején. ¹³Szétválasztotta a tengert, s engedte, hogy átvonuljanak; a vizet feltorlaszolta, mint valami falat. ¹⁴Nappal a felhőben vezette őket, éjjel pedig a tűznek fényénél. ¹⁵Megrepesztette a sziklát a pusztában, s a kicsorduló forrásból bőven adott inni. ¹⁶Patakokat csalt elő a sziklából, és vizüket bőven árasztotta. ¹⁷S mégsem szűntek meg vétkezni ellene, szembeszálltak a pusztában a Fölségessel. ¹⁸Szívükben kísértették Istent, mohóságukban ételt követeltek. ¹⁹Zúgolódtak Isten ellen s így szóltak: „Tud-e Isten itt a pusztában asztalt teríteni?” ²⁰S lám, rácsapott a sziklára, és megeredt a víz, előtört a forrás. „De tud-e népének kenyeret adni, és húsételről gondoskodni?” ²¹Hallotta ezt az Úr és haragra gerjedt, tűz csapott fel Jákob ellen, haragja fellobbant Izrael ellen. ²²Mert nem hittek az Istenben és nem bíztak segítségében. ²³De ott fenn parancsot adott a felhőknek, s megnyitotta az egek kapuit. ²⁴Mannát hullatott az égből eledelül, égi kenyeret adott nekik. ²⁵Az erősek kenyerét ette az ember, ételt küldött nekik bőségesen. ²⁶Keleti szelet támasztott az égből, s hatalmával fölkeltette a déli szelet. ²⁷Húst hullatott rájuk homokeső módján, szárnyas madarakat, tenger fövényeként.

KNB SZIT STL BD RUF KG