14 (13). ZSOLTÁR.
AZ EMBER ISTEN NÉLKÜL
14
1(A karvezetőnek – Dávid zsoltára.)
Az esztelen ezt mondja szívében:
„Nincs Isten!”
Megromlottak – szörnyűség,
amit művelnek,
senki sincs, aki még a jót tenné.
2Az Úr az égből az emberekre tekint,
hogy lássa, van-e még, aki értő lelkű,
van-e még, aki keresi az Istent.
3Ám mind elfordultak, mind megromlottak,
senki, de senki nincs, aki a jót tenné.
4Nem térnek észre, akik rosszat tesznek,
s emésztik népemet,
mint ahogy a kenyeret eszik,
azok, akik nem kiáltanak segítségért
az Úrhoz.
5De majd rettegés veri őket,
amilyen rettegés még nem volt,
mivel Isten az igazak nemzetségével tart.
6Ti meghiúsítottátok tervét a szegénynek,
az Úr azonban menedéke marad.
7Ki ad segítséget Sionból Izrael számára?
Ha egyszer az Úr megfordítja népe sorsát,
örül majd Jákob és ujjong Izrael!