14 1A bölcsesség fölépíti magának a házát, a balgaság meg lerontja a saját kezével. 2Aki egyenesen jár az útján, az féli az Urat, de aki görbe utakon jár, az megveti. 3A balgák szájából kevélység sarjadzik, hanem a bölcset megőrzi az ajka. 4Akinek nincsen ökre, annak tiszta a jászola, de nagy jövedelmet csak erős ökör hoz. 5A becsületes tanú nem vall hamisságot, a hamis tanú csupa hazugságot lehel. 6Az arcátlan hiába keres, nem lel bölcsességet, az okosnak könnyű a belátás. 7Hagyd ott a balga embert, nála nem találsz értelmes ajakra. 8Megfontolni útját az okos bölcsessége, a bolondnak csalás a balgasága. 9A bolondokat kigúnyolja az Isten, de az igazakban kedvét találja. 10Belső bánatunkat csak a magunk szíve érti, belső örömünkbe nem szólhat idegen. 11A gonoszok házát kiirtják, de az igazak sátra fennmarad. 12Néha helyesnek lát az ember egy utat, de végül mégis a halálba visz. 13Akkor is fájhat a szív, amikor nevetünk, és az örömnek is lehet szomorúság a vége. 14A háborodott szívűt kielégíti útja is, de a jó embert csak az, amit tesz. 15Az együgyű minden beszédnek hitelt ad, az okos azonban vigyáz lépésére. 16A bölcs ember fél és kerüli a rosszat, a balgának nincsenek gátlásai és gőgös. 17Aki hirtelen haragra gerjed, bolondságot csinál, a meggondolt ember sok mindent elvisel. 18Az együgyűnek balgaság a szerzett vagyona, az okosak fejét tudás koronázza. 19A jók előtt meghajolnak a rosszak, az igazak kapuja előtt a gonoszak. 20A szegényt gyűlöli még a barátja is, a gazdagnak sok a jó barátja. 21Aki embertársát megveti, vétkezik, de jól jár, aki könyörül a szegényen. 22Nem tévednek el, akik gonoszságot forralnak? A szeretet és a hűség a jóra törekvőké! 23Minden fáradságnak nyereség a vége, az üres fecsegés szűkölködést von maga után. 24A bölcseknek az okosság a koronájuk, a bolondság a balgák koszorúja. 25Megbízható tanú életet ment, aki hazugságot kohol, az csaló. 26Nagy bizalom van az Úr félelmében, a gyermekeinek is menedékül szolgál. 27Az Úr félelme az élet forrása, a halál hálójának elkerülésére. 28A király dicsősége a nép sokasága, megbukik a király, ha nincsen népe. 29Annak, aki türelmes, nagy az okossága, balgasággal van tele, aki türelmetlen. 30A nyugodt kedély élteti a testet, a szenvedély olyan, mint a csontszú. 31Aki elnyomja a szegényt, Teremtőjét bántja, de aki megkönyörül a szegényen, az tiszteli. 32A gonosz belebukik saját gonoszságába, az igaznak menedéke az ártatlansága. 33Az okos ember szívében bölcsesség lakik, a balgák bensejében azt nem is ismerik. 34A népet emeli az igazságosság, hanem a bűn a népek gyalázata. 35Az okos szolga kedves a királynak, ügyessége folytán nem éri megvetés.