Isten hatalma.

11 ¹Szeresd hát az Urat, a te Istenedet, s tartsd meg, amiknek megtartását kívánja, a parancsait, rendelkezéseit és törvényeit. ²Magatok éltétek át, nem fiaitok; ők nem tapasztalták meg és nem élték át – okulásul – az Úrnak, a ti Isteneteknek nagyságát, kezének erejét és kinyújtott karját. ³Azokat a csodajeleket és tetteket, amelyeket Egyiptomban a fáraón, Egyiptom királyán és egész országában végbevitt. ⁴Azt, ami Egyiptom haderejével, lovaival és kocsijával történt: amikor üldözőbe vettek benneteket, kiárasztotta a Sás-tenger hullámait és megsemmisítette őket mind a mai napig. ⁵Aztán amit a pusztában tett értetek, míg erre a helyre nem érkeztetek. ⁶Ami Ruben fiának, Eliabnak a fiaival, Datannal és Abirammal történt: megnyílt és elnyelte őket a föld egész Izrael közepette; családjaikkal, sátraikkal és minden holmijukkal együtt. ⁷Ti láttátok a saját szemetekkel az Úr hatalmas tetteit, amiket végbevitt.

Intelmek.

⁸Tartsátok meg mind a parancsokat, amelyeket ma adok nektek, hogy elérhessétek és elfoglalhassátok azt a földet, amelyre átkeltek, ⁹és sokáig élhessetek azon a földön, amelyre az Úr megesküdött atyáitoknak, hogy nekik és utódaiknak adja, a tejjel-mézzel folyó országban. ¹⁰Az a föld, ahova elérkezel, hogy birtokodba vedd, nem olyan, mint Egyiptom földje, ahonnan kivonultatok, amelyet azután, hogy bevetetted, lábbal kellett öntöznöd, mint valami veteményeskertet. ¹¹Az az ország, ahova most bevonultok, hogy birtokba vegyétek, hegyes-völgyes ország, az ég esője öntözi. ¹²Olyan ország, amelynek az Úr, a te Istened viseli gondját, amelyen az év elejétől az év végéig folyvást rajta az Úr, a te Istened szeme. ¹³Ha engedelmeskedtek parancsaimnak, amelyeket ma adok nektek, s szeretitek az Urat, a ti Isteneteket, és szívetek, lelketek mélyéből szolgáltok neki, ¹⁴földeteknek a kellő időben megadom az esőt, a korai esőt éppen úgy, mint a késői esőt, úgyhogy betakaríthatod majd gabonádat, borodat és olajodat. ¹⁵Adok majd füvet is legelődön jószágod számára és magad is jóllakhatsz majd. ¹⁶De vigyázzatok, el ne tévelyedjen szívetek, s tévútra ne térjetek; más isteneknek ne szolgáljatok és ne boruljatok le előttük! ¹⁷Különben fölgerjed ellenetek az Úr haragja, bezárja az eget, nem esik több eső, a föld nem hozza meg termését, s csakhamar kivesztek abból a szép országból, amelyet az Úr ad nektek. ¹⁸Véssétek szívetekbe, lelketekbe szavamat, kössétek őket jelül a kezetekre, legyenek ék a homlokotokon! ¹⁹Tanítsátok meg rájuk gyermekeiteket, beszélj róluk, ha otthon tartózkodsz és ha úton vagy, ha lefekszel és ha fölkelsz. ²⁰Írd fel őket házad ajtófélfájára és a kapudra, ²¹hogy olyan sokáig élj te is, gyermekeid is azon a földön, amelyekre az Úr atyáidnak megesküdött, hogy nekik adja, ameddig csak ráborul a földre az ég. ²²Ha hűségesen megtartjátok ezeket a törvényeket, amelyeket szabtam nektek, szeretitek az Urat, a ti Isteneteket, az ő útjain jártok és ragaszkodtok hozzá, ²³akkor az Úr ezeket a népeket mind kiűzi előttetek, s nálatok nagyobb és hatalmasabb népeknek a birtokába léptek. ²⁴Minden talpalatnyi föld, amelyre lábatok lép, a tiétek lesz: a pusztától Libanonig; a folyótól, az Eufrátesz folyótól a nyugati tengerig terjed majd országotok. ²⁵Senki sem lesz képes ellenállni nektek. Félelemmel és rettegéssel tölti el az Úr előttetek azt az egész földet, hogy amint megígérte, bevonulhassatok oda. ²⁶Nézzétek, áldást és átkot ajánlok ma fel nektek: ²⁷áldást, ha engedelmeskedtek az Úr, a ti Istenetek törvényeinek, amelyeket ma szabok nektek, ²⁸s átkot, ha nem engedelmeskedtek az Úr, a ti Istenetek törvényeinek, hanem letértek arról az útról, amelyet ma mutatok nektek, és más isteneket követtek, akiket nem ismertek. ²⁹Ha az Úr, a te Istened elvezérel arra a földre, amelyet most indultok birtokba venni, az áldást Gerizim hegyén helyezd el, az átkot Ebal hegyén.

KNB SZIT STL BD RUF KG