Jairus leánya és a vérfolyásos asszony.

⁴⁰Amikor Jézus visszaérkezett, tömeg fogadta. Mindenki várta. ⁴¹Akkor odament hozzá egy Jairus nevű férfi, a zsinagóga feje. Lába elé borult, úgy kérte, menjen el hozzá, ⁴²mert tizenkét éves egyetlen lánya haldoklik. Útközben a tömeg majdnem agyonnyomta. ⁴³Volt ott egy asszony, aki tizenkét év óta vérfolyásban szenvedett. Már egész vagyonát ráköltötte az orvosokra, de egy sem tudott rajta segíteni. ⁴⁴Hátulról hozzáférkőzött, megérintette a ruhája szegélyét, és abban a pillanatban elállt a vérfolyása. ⁴⁵Jézus megkérdezte: „Ki érintett?” Mindenki tagadta. Péter azonban így szólt: „Mester, a tömeg szorongat és lökdös.” ⁴⁶Jézus azonban megismételte: „Valaki megérintett, mert éreztem, hogy erő áradt ki belőlem.” ⁴⁷Az asszony látva, hogy nem titkolhatja tovább, remegve előlépett, elé borult, és az egész nép füle hallatára megvallotta, hogy miért érintette meg, és hogy meggyógyult abban a pillanatban. ⁴⁸Jézus ezt mondta neki: „Leányom, hited meggyógyított. Menj békével!” ⁴⁹Még beszélt, amikor valaki ezt a hírt hozta a zsinagóga fejének: „Meghalt a lányod. Ne fáraszd tovább a Mestert.” ⁵⁰Ennek hallatára Jézus így szólt hozzá: „Ne félj, csak higgy! Megmenekül.” ⁵¹Amikor odaértek a házhoz, nem engedett be senkit, csak Pétert, Jakabot, Jánost, meg a lány apját és anyját. ⁵²Mindenki sírt, jajgatott, gyászolta a leányt. „Ne sírjatok! – szólt rájuk. – Nem halt meg, csak alszik.” ⁵³Kinevették, mert tudták, hogy meghalt. ⁵⁴De ő megfogta a kezét, és emelt hangon felszólította: „Leány, kelj föl!” ⁵⁵Erre visszatért a lélegzete, és rögtön fölkelt. Ezután meghagyta, hogy adjanak neki enni. ⁵⁶A szülők nem tudtak hova lenni az ámulattól. Megparancsolta nekik, hogy senkinek se szóljanak a történtekről.

KNB SZIT STL BD RUF KG