Ima a Getszemáni kertben.
39Ezután kiment, és szokása szerint elindult az Olajfák hegyére. A tanítványok is elkísérték. 40Amikor odaért, kérte őket: „Imádkozzatok, nehogy kísértésbe essetek!” 41Aztán odébbment, úgy egy kőhajításnyira, és térdre borulva imádkozott: 42„Atyám, ha akarod, kerüljön el ez a kehely! De ne az én akaratom teljesüljön, hanem a tied!” 43Megjelent neki az égből egy angyal, és megerősítette. Halálfélelem kerítette hatalmába, és még buzgóbban imádkozott. 44Verejtéke mint megannyi vércsepp hullott a földre. 45Aztán abbahagyta az imát, és visszament a tanítványokhoz. Azok közben elaludtak bánatukban. 46Rájuk szólt: „Miért alusztok? Keljetek fel és imádkozzatok, nehogy kísértésbe essetek!”