4. ÁTKELÉS A SÁS-TENGEREN

Izrael fiainak elindulása.

¹⁷Amikor a fáraó elbocsátotta a népet, Isten nem a filiszteusok földjén át vezette őket, jóllehet az lett volna a rövidebb. Isten arra gondolt, hogy a nép megbánhatja, ha háborút kell kezdenie, és visszatér Egyiptomba. ¹⁸Ezért a Sás-tenger menti pusztán vezető útra terelte őket. Izrael fiai jól fölfegyverkezve vonultak ki Egyiptomból. ¹⁹Mózes József csontjait is magával vitte. Ő ugyanis megeskette Izrael fiait: „Ha Isten egyszer kegyesen hazavezet, akkor az én csontjaimat is vigyétek el innét magatokkal.” ²⁰Így indultak el Szukkotból, és a pusztaság szélén, Etamban táboroztak le. ²¹Az Úr nappal felhőoszlopban haladt előttük, hogy mutassa az utat, éjjel pedig tűzoszlopban, hogy világítson nekik. Így éjjel-nappal vonulhattak. ²²Nappal sohasem tűnt el a felhőoszlop a nép elől, s éjjel sem a tűzoszlop.

KNB SZIT STL BD RUF KG