V. A SÁTOROS ÜNNEP

Jézus fölmegy az ünnepekre és tanít.

7 ¹Jézus ezután bejárta Galileát. Júdeába nem akart menni, mert a zsidók az életére törtek. ²Közeledett a zsidók ünnepe, a sátoros ünnep. ³Ezért testvérei így szóltak hozzá: „Kelj útra, és menj el Júdeába, hogy tanítványaid is lássák tetteidet. ⁴Hisz senki sem működik titokban, ha azt akarja, hogy tudomást szerezzenek róla. Ha képes vagy ilyenekre, akkor lépj a világ színe elé.” ⁵Testvérei sem hittek ugyanis benne. ⁶Jézus ezt válaszolta nekik: „Nekem még nem érkezett el az időm, de nektek mindig megfelelő az idő. ⁷Titeket nem gyűlölhet a világ, de engem gyűlöl, mert bizonyítom, hogy gonoszak a tetteik. ⁸Menjetek hát föl az ünnepre, én azonban nem megyek föl erre az ünnepre, mert még nem telt be az időm.” ⁹Ezt mondta nekik, s ott maradt Galileában. ¹⁰De azután, hogy testvérei fölmentek az ünnepre, ő maga is fölment, csak nem nyilvánosan, hanem titokban. ¹¹A zsidók keresték az ünnepen. „Hol van?” – kérdezgették, ¹²s a nép körében sokat emlegették. Némelyek azt mondták, hogy jó ember, mások meg azt, hogy félrevezeti a népet. ¹³De a zsidóktól való félelmében senki sem beszélt nyíltan róla. ¹⁴Amikor már eltelt az ünnep fele, Jézus fölment a templomba, és tanított. ¹⁵A zsidók csodálkozva mondogatták: „Hogy ismerheti így az Írásokat, amikor nem is tanulta?”

KNB SZIT STL BD RUF KG