Keresés a Bibliában

Bildád szavai hiábavalók

26 1Jób akkor válaszolt és így szólt: 2Sokat segítettél a tehetetlenen, az erőtlen karnak támaszul szolgáltál; 3jó tanácsot adtál a tudatlannak, és nagy bölcsességről tettél bizonyságot! 4De kinek nyilatkoztattad ki a szavad? És kinek a lelke szólt belőled? 5Összerezzennek még az árnyak is, megijed a víz is, s mind, ami benne él. 6Előtte az alvilág mezítelen fekszik, nincsen eltakarva. 7Északot feszíti az üresség fölé, és a semmi fölé a földet függeszti. 8Ő sűríti össze a vizet felhőkbe, s nem szakad le alattuk az ég boltozata. 9Ő az, aki elfödi a telihold arcát, felhőtakaróját fölé borítja. 10A vizek színe fölé egy kört rajzol, ott, hol a sötétség a fénnyel határos. 11Az ég oszlopai inogni kezdenek, reszketnek korholó szavától. 12Ereje fölkorbácsolja a tengert, bölcsessége Rahab fölé kerekedik. 13Hogyha rálehel, újra ragyog az ég, és a fürge sárkányt átdöfi a keze. 14De ez mind csak szegélye útjának, suttogó szavakat hallottunk csak tőle! Eget rázó tetteit ki tudja felfogni?

KNB SZIT STL BD RUF KG

Előző fejezet Következő fejezet


Facebook Twitter Google+ QR-kód PDF