Keresés a Bibliában

2. A VITA MÁSODIK MENETE

Jób szavaival ítéletet von magára

15 1Temáni Elifáz válaszolt és így szólt: 2Biztos tudás nélkül beszél-e bölcs ember? Benső világát csak széllel béleli-e, 3hogy vitázni kezdjen semmit érő szóval és mindenféle mihaszna beszéddel? 4Sőt, korlátot szabsz Isten félelmének, s megszeged Isten előtt az áhítat csendjét. 5Talán bűnöd teszi szádat beszédessé, és a ravaszkodók nyelvét választottad. 6A saját szád és nem én ítéllek el, tanúbizonyságot ajkad szól ellened. 7Te születtél talán az első embernek, s már a halmok előtt a világra jöttél? 8Megfigyelő voltál Isten tanácsában? Minden bölcsességet magadhoz ragadtál? 9Mit tudsz te, amit magunk is ne tudnánk? Értesz-e olyasmit, mi előttünk rejtély? 10Őszek és öregek vannak itt közöttünk, akik apádnál is több napot láttak már. 11Istennek vigaszát kevésnek találod, és szavát, amely veled oly gyöngéden bánt? 12Miért ragad el úgy indulatod, hogy a szemed vérben forog, 13és az Isten ellen fordul a haragod és minden szavad, amit kiejt a szád? 14Vajon mi az ember, hogy tiszta lehetne, asszonynak szülötte igaz hogyan volna? 15Angyalaiban sincs, látod, bizodalma, nem tiszta az ég sem a szemében. 16Még sokkal kevésbé, ki egészen romlott, az ember, ki a bűnt, mint a vizet issza. 17Elbeszélem neked, te meg hallgass rám, amit szemem látott, azt mondom el neked, 18amit a bölcs emberek hirdethettek, amit apáik előlük el nem titkoltak. 19Csak ők maguk voltak az ország urai, idegenek köztük nem kóborolhattak. 20A bűnös minden nap kínokban gyötrődik, a rövid időben, mely a zsarnoknak jut. 21Ijesztő hangokat hallanak fülei, pusztulás támadhat rá még békében is. 22Sötétségből nem mer fénybe menekülni, hisz ki van szemelve, kard fogja megölni. 23Sorsa, hogy keselyűk falják fel a testét, jól tudja, hogy pusztulás fenyegeti. 24A sötétség napja félelmet kelt benne, és erőt vesz rajta nyomorúság, ínség. Megragadják, mint egy harcra termett király, 25merthogy Isten ellen emelte a kezét, s szembe mert szegülni a Mindenhatóval. 26Kemény nyakkal rohant harcolni ellene és pajzsának szilárd domborulatával. 27Csupa zsír borítja egész ábrázatát, hájas kövérség tölti ki ágyékát. 28Romba dőlt városok lettek lakásává, lakhatatlan házakban talált menedéket. Amit épített magának, az mind összedőlt. 29Nem lesz soká gazdag, vagyona ingatag, és nem vet többé árnyékot a földre. 30Az égető hőség leperzseli sarját, és a viharos szél letépi virágát. 31Ne reméljen sokat magas növésétől, minden szerzeménye csak megcsalja. 32Már időnap előtt elszárad indája, és az ágai többé nem zöldülnek ki. 33Mint tőke, ledobja a savanyú fürtöt, eldobja virágát, akár az olajfa. 34Terméketlen marad gonoszoknak törzse, a jogtalanság sátrát megemészti a tűz. 35Azok, akik nyomorúságot fogannak, csupa bajt szülnek, és csak hazugság születik ölükből.

KNB SZIT STL BD RUF KG

Előző fejezet Következő fejezet


Facebook Twitter Google+ QR-kód PDF