Acház első figyelmeztetése.
7 1Júda királyának, Acháznak uralkodása idején, aki Jotamnak, Uzija fiának volt a fia, felvonult Jeruzsálem ellen Arám királya, Razon és Remaljahu fia, Pekach, Izraelnek a királya, hogy ostrom alá fogják, de nem tudták bevenni. 2Hírül vitték ezt Dávid házának s jelentették: „Arám már Efraimban táborozik.” Erre úgy megremegett a király szíve és népének a szíve, mint ahogy megremegnek az erdő fái a széltől. 3De az Úr azt mondta Izajásnak: „Menj el Acházhoz fiaddal, Seár-Jasubbal együtt. Ott találkozhatsz vele a Felső-tó vízvezetékének a végénél, a Kalló-mezőre vezető úton. 4És ezt mondd majd neki: Vigyázz, őrizd meg nyugalmadat és ne félj! Ne remegjen a szíved ennek a két fadarabnak füstölgő zsarátnokától, 5és attól, hogy Arám, Efraim és Remaljahu fia elvesztésedre szövetkeztek, mondván: 6Vonuljunk fel Júda ellen, hadd reszkessen, aztán ragadjuk magunkhoz, és tegyük meg Tabeel fiát királyává. 7Ezt mondja az Úr: Nem következik ez be és nem így lesz, 8hanem Damaszkusz csak Arám fővárosa marad, Recin meg Damaszkusz feje. 8 9Szamária csak Efraim fővárosa marad, Remaljahu fia meg Szamária feje. 9Még hatvanöt esztendő, és Efraimot úgy szétszórják, hogy nem lesz többé nép. 9Bizony, ha nem hisztek, nem maradtok meg.