Keresés a Bibliában

2Emberfia, mondd meg Tírusz fejedelmének: Ezt mondja az Úr, az Isten: Szíved felfuvalkodott, s azt mondtad: „Isten vagyok, és az Isten trónján ülök a tenger közepén.” Noha ember vagy, nem Isten, szívedet mégis Isten szívéhez tetted hasonlóvá.

Látomás a könyvtekercsről.

2 1Így szólt hozzám: „Emberfia, állj fel, beszélni akarok veled.” 2Amikor ezt mondta, eltöltött a lélek, felállított, és hallottam, amint beszélt hozzám. 3Ezt mondta nekem: „Emberfia, elküldelek Izrael fiaihoz, a lázadókhoz, akik fellázadtak ellenem. Ők és atyáik lázadoztak ellenem mind a mai napig. 4Fiaiknak kemény a fejük és megátalkodott a szívük. Hozzájuk küldelek, hogy mondd meg nekik: Ezt mondja az Úr, az Isten. 5Akár meghallgatják, akár nem hallgatják – mert hiszen lázongó nemzedék ez –, megtudják, hogy próféta van közöttük. 6Ami meg téged illet, emberfia, ne félj tőlük, s ne remegj, amikor ezt mondják: Tövisek vesznek körül és skorpiókon ülsz. Ne félj szavaiktól, és ne remegj arcuktól, mert hiszen lázongó nemzedék! 7Mondd el üzenetemet, akár meghallgatják, akár nem hallgatják, mert hiszen lázongó nemzedék ez. 8Te meg, emberfia, hallgass arra, amit majd mondok neked, ne légy lázadozó, mint ez a lázongó nemzedék. Nyisd ki a szád, és edd meg, amit adok neked.” 9Akkor láttam, hogy egy kéz nyúlt felém, és lám, egy könyvtekercs volt benne. 10Kigöngyölte előttem, és kívül is, belül is tele volt írva. Ez volt ráírva: „Siralom, panasz és jajszó.”

KNB SZIT STL BD RUF KG


Facebook Twitter Google+ QR-kód PDF