Jeruzsálem bűne.

22 ¹Az Úr szózatot intézett hozzám: ²Hát te, emberfia, te nem mondasz ítéletet? Nem mondasz ítéletet a vér városára? Tárd elé minden iszonyatos bűnét! ³Így beszélj: Ezt mondja az Úr, az Isten: Jaj e városnak, amely vért ont magában, úgyhogy elérkezik az órája; bálványokat állít földjére, és beszennyezi magát. ⁴A vérrel, amelyet kiontottál, bűnt követtél el, a bálványokkal, amelyeket állítottál, beszennyezted magad, siettetted napjaidat és elérkeztél éveid végéhez. Ezért gyalázat tárgyává teszlek a népek számára, nevetség tárgya leszel az egész földnek. ⁵Akik közel és akik távol vannak tőled, kigúnyolnak, te becstelen s csupa zavargásból álló város. ⁶Lám, Izrael főemberei azon vannak – a maguk kénye-kedvére –, hogy vért ontsanak. ⁷Megvetik benned az apát és az anyát, erőszakot követnek el az idegennel, elnyomják az özvegyet és az árvát. ⁸Szent dolgaimat megveted, és szombatjaimat megszeged. ⁹Rágalmazó emberek vannak benned, akik vért ontanak. Olyanok vannak benned, akik a hegyeken esznek és gyalázatos dolgokat művelnek. ¹⁰Fölfedik benned apjuk szemérmét, erőszakot követnek el az asszonnyal tisztulása idején. ¹¹Az egyik meggyalázza benned szomszédja feleségét, a másik azzal szennyezi be magát, hogy megbecsteleníti menyét, ismét más erőszakot követ el nővérén, saját apja lányán. ¹²Megvesztegetésül ajándékot fogadnak el benned, hogy vért ontsanak, uzsorakamatot és ráadást fogadsz el, erőszakkal kifosztod embertársadat, rólam pedig elfeledkezel – mondja az Úr, az Isten. ¹³Nos, összecsapom kezemet a jogtalan haszon miatt, amelyre szert tettél, és a benned kiontott vér miatt. ¹⁴Képes lesz a szíved, hogy ellenálljon, erős lesz a kezed azon a napon, amelyet rád hozok? Én, az Úr mondtam ezt, és végbe is viszem. ¹⁵Szétszórlak a népek közé, szétszélesztelek a népek közé, elsöpröm a tisztátalanságot, amely benned van. ¹⁶Szégyent vallok miattad a népek előtt, te pedig megtudod, hogy én vagyok az Úr. ¹⁷Az Úr szózatot intézett hozzám: ¹⁸Emberfia, Izrael tisztátalan fém lett számomra. Mindnyájan réz, ón, vas, ólom az olvasztókemencében – tisztátalan fémmé váltak. ¹⁹Azért ezt mondja az Úr, az Isten: Mivel mindnyájan tisztátalan fémmé váltatok, azért Jeruzsálembe gyűjtelek össze titeket. ²⁰Amint összegyűjtik az olvasztókemencébe az ezüstöt, rezet, vasat, ólmot, ónt, és tüzet gyújtanak alá, hogy megolvassza az egészet, ugyanúgy én is összegyűjtelek benneteket haragomban és indulatomban, és megolvasztalak titeket. ²¹Összegyűjtelek titeket, és fölszítom ellenetek haragomat, hadd olvadjatok meg benne. ²²Amint megolvad az ezüst az olvasztókemencében, ugyanúgy megolvadtok ti is, és megtudjátok, hogy én, az Úr zúdítottam rátok haragomat. ²³Az Úr szózatot intézett hozzám: ²⁴Emberfia, mondd meg neki: Olyan ország vagy, amely sem esőt, sem záport nem fogad be a harag napján. ²⁵Főemberei olyanok benne, mint az ordító oroszlán, amely széttépi zsákmányát. Felfalják az embereket, elrabolják az értékeket és kincseket, és megsokasítják az özvegyek számát. ²⁶Papjai megsértették törvényemet, megszentségtelenítették szentélyemet, nem tettek különbséget a szent és a nem szent között, nem magyarázták meg, mi a különbség a tiszta és tisztátalan között, elfordították szemüket szombatjaimról, és csak gyalázat ért köztük. ²⁷A főemberek olyanok benne, mint a farkas, amely széttépi zsákmányát, vért ontanak, romlásba döntik az embereket, csak hogy elrabolhassák javaikat. ²⁸Prófétái hamis látomásokkal és hazug jövendölésekkel takargatták a vétkeket. Így beszéltek: Ezt mondja az Úr, az Isten, noha az Úr nem szólt. ²⁹Az ország népe megsokszorozta az erőszakot és a rablást, elnyomta a szegényt és a szűkölködőt, jogtalanul erőszakoskodott az idegennel. ³⁰Kerestem köztük olyan embert, aki falat építene, és odaállna a résbe elém az országért, nehogy elpusztítsam, de nem találtam. ³¹Akkor rájuk zúdítottam haragomat, megemésztettem őket haragom tüzével. Tetteik visszaszálltak fejükre – mondja az Úr, az Isten.

KNB SZIT STL BD RUF KG

Előző fejezet Következő fejezet