III. A BÖLCSESSÉG ÉS ISTEN A TÖRTÉNELEMBEN

Ádámtól Mózesig.

10 ¹Ez (a bölcsesség) óvta, akit az Isten elsőként formált, a földkerekség atyját, amikor még ő volt az egyetlen teremtmény, s ez vezette ki bukásából; ²és ez adta neki az erőt is, hogy mindeneken uralkodjék. ³De amikor egy istentelen haragjában elpártolt tőle, belepusztult testvérgyilkos dühébe. ⁴Miatta vízözön árasztotta el a földet, s megint a bölcsesség mentette meg hitvány fán vezérelve az igazat. ⁵Amikor egymással egyetértésben gonoszságot követtek el a népek, s emiatt összezavarodtak, ez (a bölcsesség) fölismerte az igazságot és megőrizte feddhetetlennek Isten előtt, és megoltalmazta fia iránti elfogultsága ellenére is. ⁶Az istentelen emberek pusztulásakor megmentette az igazat, amikor menekült a tűz elől, amely az „Ötvárosra” zúdult. ⁷Gonoszságuk bizonyságaként folyton füstölgő, sivár vidék meg zölden maradó gyümölcsöt termő növények maradtak ránk, és egy hitetlen lélek emlékéül egy égnek meredő sóoszlop. ⁸Mert akik letértek a bölcsesség útjáról, nemcsak azzal bűnhődtek, hogy nem ismerték meg a jót, hanem balgaságuk emlékét is hátrahagyták az élőknek, hogy ne maradjon titokban, mit vétettek. ⁹A bölcsesség ugyanakkor kiszabadította szolgáit a bajokból. ¹⁰Vezette az igazat egyenes utakon, amikor bátyja haragja elől menekült; megmutatta neki Isten országát és szent dolgokkal ismertette meg, nehéz munkájában jóléthez segítette, és fáradozásait bőséggel jutalmazta. ¹¹Segítségére volt zsarnokai kapzsiságával szemben, és gazdaggá tette. ¹²Ellenségeivel szemben védelmezte, üldözőitől oltalmazta, és nehéz küzdelemben győzelemre segítette, hogy belássa: a jámborság mindennél erősebb. ¹³Nem hagyta cserben az igazat, akit eladtak, hanem megóvta a bűntől. ¹⁴Lement vele a börtönbe, és nem hagyta el a bilincsekben sem, míg nem hozta neki az ország jogarát és a hatalmat elnyomói fölött, míg meg nem hazudtolta rágalmazóit és örök hírnevet nem szerzett neki.

Kivonulás Egyiptomból.

¹⁵A bölcsesség szent népet és feddhetetlen ivadékot szabadított ki az elnyomó nép hatalmából. ¹⁶Behatolt az Isten szolgájának lelkébe, és csodákkal és jelekkel lépett föl félelmetes királyokkal szemben. ¹⁷Az igazaknak megadta a jutalmat fáradozásaikért, vezette őket csodás utakon, és nappal hajlékul szolgált nekik, éjjel meg csillagfényül. ¹⁸Átvitte őket a Vörös-tengeren, átvezette őket a hatalmas vízen. ¹⁹Ellenségeiket a hullámokba temette, és a tenger mélyéből újra partra vetette. ²⁰Így kifosztották az igazak az istenteleneket, és magasztalták, Uram, a te szent nevedet, és egy szívvel-lélekkel áldották oltalmazó kezedet. ²¹Mert a bölcsesség megnyitotta a némák száját és ékesszólóvá tette a gyermekek nyelvét.

KNB SZIT STL BD RUF KG

Előző fejezet Következő fejezet