11 ¹Szent próféta vezetésével sikerre vezette vállalkozásaikat. ²Lakatlan pusztaságokon vonultak át, és járatlan helyeken ütötték fel sátrukat. ³Ellenálltak ellenségeiknek és visszaverték ellenfeleiket. ⁴Gyötörte őket a szomjúság; akkor segítségül hívták, és vizet adott a meredek szikla, eloltotta szomjukat a kemény kőszál.

A víz: az egyiptomiak veszte, Izrael megmentője.

⁵Amivel ellenségeik bűnhődtek, az nekik áldást jelentett, amikor bajban voltak. ⁶A folyónak ki nem apadó forrásvize helyett, amelyet azoknak (az egyiptomiaknak) undorító vére tett zavarossá, ⁷büntetésül a gyermekgyilkos rendeletért, nekik (Izrael fiainak) váratlanul bőséges vizet adtál, ⁸és így az egykori szomjúsággal megmutattad, milyen súlyosan büntetted ellenségeiket. ⁹Amikor ugyanis megpróbáltatás érte őket, bár csak enyhe feddésben volt részük, megtudták, mekkora gyötrelmet kellett elszenvedniük az istenteleneknek, akiket haragodban megbüntettél. ¹⁰Mert őket – intő atyaként – csak próbára tetted, azokat azonban szigorú királyként elítélted és megbüntetted. ¹¹Tőlük (Izrael fiaitól) távol éppúgy gyötrődtek, mint a közelükben. ¹²Mert kétszeres gyötrelem fogta el őket és sóhajtozás, amikor a múltra emlékeztek. ¹³Amikor ugyanis meghallották, hogy ami nekik büntetésükre, azoknak az a javukra szolgált, tudomásul vették az Urat. ¹⁴Mert akit egykor a kitételkor elvetettek és gúnyolódva elutasítottak, azt végül meg kellett csodálniuk, amikor egész más szomjúság gyötörte őket, mint az igazakat.

Isten kímélete Egyiptom iránt.

¹⁵Amikor dőreségük és istentelen gondolkodásuk félrevezette őket, és oktalan csúszómászókat és alávaló állatokat tiszteltek, büntetésül oktalan állatok sokaságát küldted rájuk, ¹⁶hogy megtudják: ki-ki azzal bűnhődik, amivel vétkezik. ¹⁷Mindenható kezed, amely a világot alaktalan anyagból formálta ki, seregestül küldhetett volna ellenük medvét, bősz oroszlánt, ¹⁸vagy újfajta, dühös, ezaddig ismeretlen fenevadakat, amelyek tüzes párát lehelnek vagy sistergő gőzt fújnak, vagy a szemükből iszonyú szikrákat hánynak, ¹⁹amelyek nemcsak rájuk támadva pusztíthatták volna el őket, hanem amelyeknek a látványa is megsemmisíthette volna őket. ²⁰De ezek nélkül is, egyetlen lehelet is elsöpörhette volna őket, ha a bosszuló igazságosság üldözőbe veszi és hatalmad lehelete megszeleli őket. De te mindent mérték, szám és súly szerint rendeztél el.

A kímélet oka.

²¹Mindig megvan rá a módod, hogy megmutasd nagy hatalmadat, és ki tudna ellene szegülni karod erejének? ²²Hisz az egész világ olyan előtted, mint a porszem a mérlegen, és mint a földre hulló hajnali harmatcsepp. ²³De te mindenkin megkönyörülsz, mert mindent megtehetsz, és elnéző vagy az emberek bűnei iránt, hogy bűnbánatot tartsanak. ²⁴Mert szeretsz mindent, ami van, és semmit sem utálsz abból, amit alkottál. Ha gyűlöltél volna valamit, meg sem teremtetted volna. ²⁵Hogy is maradhatna meg bármi, ha te nem akarnád, és hogyan állhatna fenn, ha te nem hívtad volna létre? ²⁶De te kímélsz mindent, mert a tiéd, életnek barátja.

KNB SZIT STL BD RUF KG

Előző fejezet Következő fejezet