Találatok a szövegben 206 találat

Sirák fia könyve (Szent István Társulati Biblia)

• 3 ²⁹A bölcs szív nyitva áll a bölcsek szavának, s a bölcs kívánsága: a rá hallgató fül.
• 18 ²⁹Aki jártas a bölcs mondások világában, és birtokában van a bölcsességnek, csak úgy ontja a találó mondásokat. ²⁷A bölcs ember mindenben óvatos, a bűntől bűnös időkben is óvakodik. ²⁸Minden okos ember felismeri a bölcsességet, s dicséri azokat, akik rátaláltak.
• 37 ²²Vannak bölcs emberek, akik maguknak bölcsek, s ahogy mondják, tudásuknak tartós a hozama. ²³Van bölcs, aki népének tanítómestere, ezek tudásának tartós a gyümölcse. ²⁶Aki a népért bölcs, az bizalmat arat, és annak a neve örökre fennmarad. ¹⁶Igazi és hamis bölcsesség ²¹Mert az Úr nem adja meg neki kegyelmét, ő meg híjával van minden bölcsességnek. ²⁴A bölcset az áldás bőven elárasztja, és boldognak mondják mind, akik csak látják.
• 1 ⁸Csak egyetlen bölcs van, s roppant félelmetes, ahogy a trónján ül és onnan országol: ²⁶Ha bölcs akarsz lenni, tartsd meg a parancsokat, akkor majd elhalmoz vele az Úr. ¹A bölcsesség titka Minden bölcsességnek az Úr a forrása, örök időkre otthon van az nála. ⁴Minden más dolognál előbb teremtette a bölcsességet, öröktől fogva az okosságot. ⁶A bölcsesség gyökere ki előtt tárul fel, avagy ki láthatott bele terveibe? ¹⁴A bölcsesség kezdete az Úr félelme; már anyjuk méhében megkapják a hűek. ¹⁶A bölcsesség telje az Úrnak félelme, gyümölcsei egészen megittasítanak. ¹⁸A legfőbb bölcsesség az Úrnak félelme: békét s egészséget teremt maga körül. ²⁰A bölcsesség gyökere az Úrnak félelme, az ágai pedig napok sokasága. ²⁴Hallgat, amíg el nem jön a beszéd ideje, bölcsességét aztán sok száj magasztalja. ²⁵A bölcsesség és tisztesség A bölcsesség kincse a (sok) okos mondás, a bűnös irtózik Isten félelmétől. ²⁷Az Úrnak félelme bölcsesség és műveltség, s ami kedves neki, az a hűség és szelídség.
• 6 ³³Ha akarsz, tanulhatsz, és bölcs lesz belőled, hogyha a füledet felém fordítod. ³⁵Szívesen hallgasd meg Isten minden szavát, s ne hagyj észrevétlen egyetlen bölcs mondást se. ¹⁸A bölcsesség iskolájában Fiam, tanulj ifjúságodtól fogva, és még ősz fejjel is gyarapodj a bölcsességben. ²²A bölcsesség olyan, mint a neve mondja, érte nem sokan szoktak lelkesedni. ²⁴A bölcsesség bilincsét rakd a lábadra, a nyakadat meg hajtsd az igájába. ³⁴Szegődj szívesen az öregekhez, és ahhoz csatlakozz, akit bölcsnek ítélsz. ³⁶Nézz körül, kiben van bölcsesség és korán keresd fel, koptassa el lábad házának küszöbét. ³⁷Elmélkedjél sokat az Úr törvényein, s az ő parancsain gondolkodj szüntelen. Akkor megvigasztalja majd a szíved, s megadja neked a kívánt bölcsességet.
• 7 ¹⁹A bölcs és jó asszonyra ne nézz megvetéssel, mert vonzalma aranynál többet ér. ⁵Az Úr előtt ne tartsd magadat igaznak, és a király előtt ne játszd a nagy bölcset.
• 10 ¹A bölcs uralkodó erősíti népét, az okosnak kormánya jól meg van szervezve. ²³A szegényt, ha bölcs, nem szabad megvetni, azt meg, aki bűnös, nem szabad tisztelni. ²⁶Ne játszd a bölcset, amikor dolgozol, s ne dicsekedj, amikor nélkülözöl.
• 14 ²⁰A bölcs boldogsága Boldog az, akinek bölcsességen jár az esze, aki mindent okosan megfontol; ²¹aki eszét a bölcsesség felé irányítja, és annak titkait igyekszik fölfedni,
• 15 ¹⁰A bölcs ajka dicsőítő éneket zeng majd, és maga az Úr fogja vezényelni. ¹Így tesz mind, aki az Urat féli: eljut a bölcsességre a törvény ismerője. ³Az értelem kenyerével eteti és a bölcsesség vizét nyújtja neki italul. ¹⁸Mert igen gazdag az Isten bölcsessége, erős a hatalma, s mindig lát mindent.
• 19 ²³Van ravaszság is, de az utálatos dolog, nincsen annak esze, aki nem bölcs. ²⁹Az embert elárulja a külseje, arcvonásaiból a bölcs megismeri. ²⁰Igazi és hamis bölcsesség Minden bölcsesség az Úrnak félelme, minden bölcsességben ott a törvény megtartása. ²Bor és nők tévútra viszik a bölcseket, arcátlanná válik, aki kikezd a rossz nőkkel. ²²Még nem bölcsesség a rossznak ismerete, s még nem okosság a bűnösök tanácsa.
• 20 ⁷Amíg az alkalmas idő el nem jön, a bölcs ember hallgat, de a félkegyelmű nem ad az időre. ¹³A bölcs kevés szóval népszerűvé válik, a balgák kedvessége meg kárba vész. ²⁷A bölcs nagysága és veszedelme Beszédjével a bölcs sokra viszi, az okos ember tetszik a hatalmasoknak. ⁵Van, aki hallgat és ezért bölcsnek tartják, s van, akit gyűlölnek, mert túl sokat beszél. ²⁹A bölcsek szemét is elhomályosítja a nekik juttatott adomány s ajándék, és mint zabla a szájban, elhárítják a feddést. ³⁰Elrejtett bölcsesség vagy elrejtett kincs: milyen hasznot hoz egyik is, másik is? ³¹Jobb, ha balgaságát rejti el valaki, mint ha bölcsességét rejti véka alá.
• 21 ⁷A szájhőst messziről föl lehet ismerni, s a bölcs észreveszi, amikor kisiklik. ¹³A bölcs tudománya nő, mint az áradat, a tanácsa olyan, mint az élő víz forrása. ¹⁵Hogyha a bölcs ember meghall egy okos szót, dicséri és egy másikat fűz hozzá. Ha a balga hallja, csúfot űz belőle, és egyszerűen a háta mögé dobja. ¹⁶Balgával beszélni súlyos úti poggyász, de a bölcs ajkán kellemes hang csendül. ¹⁷Értelmes szót vár a gyűlésen az ember, és a bölcs szavait szívében forgatja. ²⁴Neveletlenség az ajtón hallgatózni; a bölcs nagyothall, ha pletykálnak előtte. ²⁵A fecsegők ajka mások szavait szajkózza, a bölcs minden szavát leméri mérlegen. ¹¹Ura érzékeinek, aki megtartja a törvényt, a teljes bölcsesség az Isten félelme. ¹⁸A balga bölcsessége olyan, mint az összedőlt ház, a tudása pedig ostoba fecsegés. ²⁶A balga a szájában hordja a szívét, a bölcsnek szívébe van rejtve a szája.
• 22 ⁶A rosszkor ejtett szó, mint gyász napján a zene, a verés és fenyíték mindenkor bölcs dolog. ¹⁷A bölcs megfontoltságra támaszkodó szív olyan, mint jó falon a homokvakolat. ⁹Bölcsesség és balgaság
• 25 ⁴Bölcs ítélet illik az ősz fejhez, és az öregekhez jó tanács osztása. ⁵Az ősz emberekhez a bölcsesség való, a tisztesekhez pedig higgadt megfontoltság. ¹⁰Milyen nagy, aki meglelte a bölcsességet! De nincs különb annál, aki az Urat féli.
• 38 ²⁵Hogy legyen bölcs, aki az eke szarvát tartja, vagy aki kezében az ostort suhogtatja, aki ökröket hajt, s csak velük dolgozik, aki egyre csak borjúkról beszélget, ³¹Ezek mind a kezükben bíznak, a maga szakmájában mindegyikük bölcs. ³⁴Műveltséggel, ítélőképességgel nem dicsekednek, s nincsen jártasságuk a bölcs mondásokban. Mégis támaszai az egész világnak, és az imájuk is mesterségük körül forog. ²⁴Az írástudó szabad idejében szerzi bölcsességét, aki ment a nehéz munkától, az eljut a bölcsességre.
• 39 ³A hasonlatok titkait fürkészi, s a bölcs mondások értelmét keresi. ⁶Ha tetszik Urának, a Hatalmasnak, akkor eltölti az értelem lelkével. Bölcs szavak törnek elő belőle, és imádságában az Urat dicséri. ¹Milyen más, aki egész lelkét arra adja, hogy a Magasságbeli törvényét tanulja; kutatja az elődök bölcsességét, s a jövendölésnek szenteli idejét. ⁷Bölcsen gondolkodik, ért a tudományhoz, s titkok megértésén járatja az eszét. ⁹Bölcsességét sokan magasztalják, s az nem is múlik el az idők végéig. Az emlékezete nem enyészik el, késő nemzedékek emlegetik nevét. ¹⁰A népek regélnek nagy bölcsességéről, és a gyülekezet zengi dicséretét.
• 44 ³Voltak, akik királyként uralkodtak és hírnevet szereztek hőstetteikkel. Voltak, akik bölcs tanácsokat adtak, s mint jövendőmondók, mindent láttak. ⁶Voltak, akik énekeket szereztek, s írásba foglaltak bölcs mondásokat. ⁴Mások útmutatásokkal kormányozták a népet, a népi bölcsesség okosságával, s tanításuk megfontolt előadásával. ¹⁵Bölcsességükről beszél a közösség, és dicséretüket gyűlésen hirdetik.
• 47 ¹²Bölcs fiú követte, aki az ő kedvéért már biztonságban élhetett. ¹⁴Milyen bölcs voltál már ifjúkorodban, tele voltál okossággal, mint a folyó.
• 50 ²⁸Boldog ember, aki e dolgokhoz fordul, aki a szívébe zárja őket, az bölcs lesz. ²⁷Tudománnyal s okossággal teli tanítást írtam le ebben a könyvben: Jézus, Sirák fia, Eleazár unokája Jeruzsálemből, akinek szívéből áradt a bölcsesség, mint a záporeső.
• 0 ³akik miatt meg kell dicsérni Izraelt műveltségéért és bölcsességéért. ¹²hogy maga is ír valamit, ami a műveltséget és a bölcsességet előmozdítja.
• 4 ¹¹A bölcsesség nevel A bölcsesség jóra neveli fiait, s aki keresi, azt mind fölemeli. ²³Ne hallgass, ha szavad mentségül szolgálhat, s ne rejtsd véka alá a bölcsességedet. ²⁴Mert hát a bölcsesség a szóban nyilvánul meg, az okosság pedig a nyelv válaszában.
• 8 ⁸Ne utasítsd el a bölcsek szavait, inkább kapva kapj a mondásaikon, mivelhogy belőlük sok tudást meríthetsz, úgyhogy fejedelmek előtt is megállhatsz.
• 9 ¹⁴Felelj más embernek, amilyen jól csak tudsz, a bölcsekkel pedig (gyakran) tanácskozzál.
• 11 ¹A bölcsesség fölemeli a szegény fejét, s a főemberek között juttat neki helyet.
• 13 ²²Ha megbotlik a gazdag, sokan felkarolják, s ha badarságot beszél, hízelegnek neki. Ha szegény botlik meg, szidalmazzák érte, s ha bölcsen szólna is, nem engedik szóhoz. ²³Hogyha gazdag beszél, mindenki elhallgat, és a bölcsességét égig magasztalják. Ha szegény szólal meg, „Ki ez?” – azt kérdezik, és ha akadozik, beléfojtják a szót.
• 23 ²Ki forgatja a korbácsot az elmém felett, a bölcsesség fenyítő botját a szívem felett, hogy ne részesüljenek hibáim kíméletben, és ne maradjanak bűneim büntetlen?
• 24 ¹A bölcsesség beszéde. A maga dicséretét zengi a bölcsesség, népe közepette dicséri önmagát. ²³A bölcsesség és a törvény ²⁵Bőven, mint a Pison, árasztja a bölcsességet, mint a Tigris folyó az első termés napjain. ²⁶Úgy gyarapszik tőle a bölcsesség, ahogy megduzzad az Eufrátesz folyó, vagy mint a Jordán aratás idején. ³⁴Látjátok, én nemcsak magamért küzdöttem; mindenkiért, aki bölcsességet keres.
• 27 ¹¹Az igaz ember mindig bölcsességet mond, a balga azonban változik, mint a hold. ¹²Balgák körében tartsd számon az időt, bölcsek közt időzz el aggodalom nélkül.
• 33 ⁸Az Úr bölcsessége osztotta el őket, ő tett különbséget idők s ünnepek közt. ¹¹De nagy bölcsességgel az Úr megkülönböztette, és sokféle útra indította őket.
• 34 ⁸Csalhatatlan módon teljesül a törvény, teljes a bölcsesség megbízható szájból.
• 40 ¹⁹Neved fiak őrzik s városalapítás, de még inkább, hogyha bölcsességet találsz. Az állattenyésztés és a kertészkedés növeli hírneved, de jobban, mint ezek, egy kedves feleség. ²⁰A bor és a zene vidítják a szívet, de a bölcsesség szeretete még inkább.
• 41 ¹⁴Gyermekeim, tartsátok meg békében a tanításom! Az elrejtett bölcsességnek s kincsnek, e kettőnek vajon mi haszna van? ¹⁵Jobb, ha balgaságát rejti el valaki, mint ha bölcsességét titkolja az ember.
• 42 ²¹Bölcsessége csodáit szépen elrendezte, hiszen ő öröktől fogva örökké van. Nincs semmi hozzátenni-, sem elvennivaló, tanítómesterre neki nincs szüksége.
• 43 ³³De valamennyit az Úr hozta létre, s a jó embereknek bölcsességet adott.
• 45 ⁵Megadta neki, hogy hallhatta a szavát, és bevezette a felhő sötétjébe. Szemtől szembe adta neki parancsait, az élet törvényét és a bölcsességét, hogy tanítsa meg rá Jákobnak fiait, Izraelt arra, hogy mik a parancsai.
• 51 ¹³Kisfiú koromban, mielőtt utakra indultam, nyíltan bölcsességet kértem imáimban. ¹⁶Ha egy kissé felé fordítottam fülem, máris kaptam, nagy bölcsességet szereztem. ¹⁷A segítségével előbbre jutottam, áldom, aki nekem bölcsességet adott. ²⁰Rászántam lelkemet, és meg is leltem (a bölcsességet) tisztán. A szívemet kezdettől felé fordítottam, így nem leszek én sem soha elhagyatott. ³⁰Ha korán elkészültök műveitekkel, megadja jutalmát a maga idejében. (Aláírás:) Jézusnak, Sirák fiának bölcsessége.

Példabeszédek könyve (Szent István Társulati Biblia)

• 21 ¹¹Bűnhődnie kell a gonosznak, hogy bölcs legyen a balga, de a bölcs okul, ha felvilágosítják. ²⁰A bölcs lakásában van tartalék és olaj, de a bolond ember ezt is, azt is csak lenyeli. ²²A bölcs behatol az ellenség városába, s ledönti az erődöt, amiben az bizakodott. ³⁰Nincs olyan bölcsesség, nincs olyan tudomány, s nincs olyan tanács, amely megáll az Úr színe előtt.
• 13 ²⁰Tarts a bölcsekkel és magad is bölcs leszel, aki bolondokkal tárgyal, az rosszul jár. ¹A bölcs fiú örül, ha megintik, az elbizakodott meg sem hallgatja a feddést. ¹⁴A bölcs tanítása az élet forrása a halál hálójának elkerülésére. ¹⁰Ahol a kevélység tanyáz, ott csak veszekedés van, az alázatosaknál bölcsesség lakik.
• 1 ⁵Ha bölcs hallgatja őket, gyarapítja tudását, az értelmes megtudja, hogyan kormányozzon. ⁷A bölcsesség kezdete az Úrnak félelme, ám a balgák megvetik a bölcsességet és az intést. ²hogy bölcsességet, fegyelmet tanuljunk, és megértsük az értelmes beszédet; ⁶Hogy megértsük a mondást és a hasonlatot, a bölcsek szavait s fogós kérdéseit. ⁸A BÖLCSESSÉG AJÁNLÁSA ²⁰Hangosan kiált az utcán a bölcsesség, és a tereken is fölemeli hangját.
• 3 ¹³A bölcs ember örömei Boldog ember, aki megtalálta a bölcsességet, az az ember, aki okosságra tesz szert! ¹A bölcsesség elnyerésének útja ⁷Ne tartsd magadat bölcsnek, inkább féld az Urat és kerüld a rosszat! ¹⁹Az Úr bölcsességgel alkotta a földet, értelemmel tette az eget szilárddá. ²¹Fiam, ne téveszd szemed elől soha, vigyázz a bölcsességre és a megfontoltságra. ³⁵Megtiszteltetés lesz a bölcsek osztályrésze, megszégyenülés a balgák öröksége.
• 6 ⁶Te lusta, menj el a hangyához, nézd meg, hogy mit csinál és akkor bölcs leszel:
• 9 ¹²Ha bölcs vagy, neked válik javadra, ha gúnyolódsz, magad vallod kárát. ⁹Adj tanácsot a bölcsnek, és még bölcsebb lesz, tanítsd az igazat, s gyarapítja a tudását. ¹A vendégszerető bölcsesség Megépítette a házát a bölcsesség, s hét oszlopát is felállította. ⁸Ne szidd a gúnyolódót, mert még meggyűlöl, csak a bölcset fedd meg, az majd szeret érte! ¹⁰A bölcsesség kezdete az Úr félelme, és a Szentet ismerni – az az okosság. ¹³A dőreség a bölcsességet majmolja
• 10 ¹II. SALAMON BÖLCS MONDÁSAINAK GYŰJTEMÉNYE Salamon mondásai: A bölcs fiú örömet szerez az apjának, de az ostoba fiú bánat az anyjának. ⁵Nyáron gyűjteni bölcs emberre vall, aratáskor aludni szégyen az emberre. ⁸A bölcs fontolóra veszi a parancsokat, a fecsegő bolond a vesztébe rohan. ¹³Az okos ember ajkán bölcsesség van, de botot érdemel az ostoba háta. ¹⁴A bölcsek csöndben meghúzódnak a tudásukkal, de a balga szája kész veszedelem. ²³A balgának az szerez örömet, amit szégyellni kell, az okos embernek az, amit bölcsen tesz. ³¹Az igaznak szája bölcsességet áraszt, a hamisságnak kitépik a nyelvét.
• 11 ²⁹Szelet arat, aki házát nem gondozza, s a balga szolgája ahhoz (megy), aki bölcs. ²Az elbizakodottságnak gyalázat a társa, a szerényeknél a bölcsesség lakik.
• 14 ¹⁶A bölcs ember fél és kerüli a rosszat, a balgának nincsenek gátlásai és gőgös. ¹A bölcsesség fölépíti magának a házát, a balgaság meg lerontja a saját kezével. ³A balgák szájából kevélység sarjadzik, hanem a bölcset megőrzi az ajka. ⁶Az arcátlan hiába keres, nem lel bölcsességet, az okosnak könnyű a belátás. ⁸Megfontolni útját az okos bölcsessége, a bolondnak csalás a balgasága. ²⁴A bölcseknek az okosság a koronájuk, a bolondság a balgák koszorúja. ³³Az okos ember szívében bölcsesség lakik, a balgák bensejében azt nem is ismerik.
• 15 ²⁰A bölcs fiú örömet szerez az apjának, az ostoba ember megveti az anyját. ²Tudomány csepeg a bölcsek nyelvéről, a balga szájából bolondság csordul ki. ⁷A bölcsek ajkai őrzik a tudományt, a balgák szívében nincsen állandóság. ¹²A gúnyolódó nem szereti, ha feddik, ezért nem is szeret a bölcsekhez járni. ³¹Az életre intő szóra figyelő fül éjnek idején is a bölcsek körében van. ³³Az Úr félelme a bölcsesség iskolája, az alázatosság megelőzi a dicsőséget.
• 16 ¹⁴A király haragja a halál hírnöke, de a bölcs férfiú lecsillapítja. ²¹Aki szívében bölcs, azt okosnak hívják, a kellemes beszéd megtoldja a tudást. ¹⁶Bölcsességet szerezni jobb, mint aranyat, okosságra szert tenni többet ér az ezüstnél. ²³A bölcsnek okosságot ad szájába a szíve, az ajkán meg a tudást gyarapítja.
• 19 ²⁰Hallgass a jó tanácsra és fogadd el az intést, hogy a végén mégis bölcs lehessél! ²⁷Elég legyen már, fiam, hogy hallgatod az intést, és eltévelyedsz a bölcsesség szavától!
• 20 ¹A bor gúnyolódik, ami részegít, az lármáz, senki nem lesz bölcs, aki tántorog tőle. ²⁶A bölcs király kiszórja a bajkeverőket, s hagyja, hogy gaztettük visszahulljon rájuk.
• 23 ¹⁵Fiam, ha bölcs a szíved, akkor szívemből örülök, ¹⁹Figyelj, fiam, és légy bölcs, a szívedet vezesd egyenes úton. ²³Igazságot vegyél, de el ne adj soha, bölcsességet, törvényt és okosságot! ²⁴Az igaznak apja hangosan ujjong majd, a bölcsnek örül a nemzője.
• 24 ⁵Hatalmasabb a bölcs, mint az erős, az, aki okos, mint a jól megtermett. ³Házat bölcsességgel lehet építeni, és okossággal kell megszilárdítani. ⁷A bolondnak a bölcsesség korallból van, s a városkapunál ki sem nyitja a száját. ¹⁴Ilyen a bölcsesség ismerete a lelkednek, hogyha szert tettél rá, biztos a jövőd, és nem hiúsul meg a reménységed. ²³IV. A BÖLCSEK MONDÁSAI GYŰJTEMÉNYÉNEK FOLYTATÁSA Ezek a szavak is bölcsektől származnak: Ítélkezéskor nem jó részre hajolni.
• 25 ¹²Mint az aranygyűrű, s mint az arany ékszer, olyan a bölcs tanító a szófogadó fülnek.
• 26 ⁵Felelj a dőrének a balgaságára, mert különben bölcs lesz a saját szemében. ⁷Mint mikor a sánta felhúzza a lábát, olyan a bölcs mondás a bolondok szájában. ⁹Mint a tövises ág a részeg kezében, olyan a bölcs mondás a bolondok szájában. ¹²Ha olyat látsz, aki a saját szemében bölcs, a bolondnak is több a reménye, mint neki. ¹⁶Bölcsebb a tohonya a saját szemében, mint hét más, aki bölcsen meg tudna felelni.
• 27 ¹¹Légy bölcs, fiam, és szerezz örömet szívemnek, akkor gyalázómnak meg tudok felelni.
• 29 ⁹Amikor bölcs ember esztelennel vitáz, akkor ez dühöng, nevet és nincsen nyugta. ¹¹A bolond egész mérgét azonnal kiönti, de a bölcs végül is lecsillapítja. ³Aki szereti a bölcsességet, öröme apjának, aki feslett nőket tart, elveri vagyonát. ⁸Az izgatók zendülésbe viszik a várost, a bölcsek lecsitítják a haragot. ¹⁵Vessző és dorgálás bölcsesség forrása, a zabolátlan fiú szégyen az anyjának.
• 4 ⁷A bölcsesség kezdete: szerezz bölcsességet, minden vagyonodon vegyél okosságot! ¹Válaszd a bölcsességet ⁵Tégy szert bölcsességre, szerezz okosságot, ne feledd el és ne térj el számnak szavaitól. ¹¹Megmutatom neked a bölcsesség útját, egyenes lesz az út, amelyen járatlak.
• 2 ²megnyitva füledet a bölcsességnek s kitárva szívedet az okosságnak, ³igen, csak ha tudásért kiáltasz, és bölcsesség után sóvárog a hangod, ⁶Mert csak az Úr adhat bölcsességet, az ő szájából származik tudás és értelem. ¹⁰Mert bölcsesség költözik szívedbe, és felvidítja lelkedet a tudás;
• 5 ¹Figyelj, fiam, a bölcsességemre, és okosságomnak nyisd ki a füledet,
• 7 ⁴Mondd a bölcsességnek: „A nővérem vagy.” És az okosságnak: „Te meg a rokonom.”
• 8 ¹A bölcsesség második megszemélyesítése Hát a bölcsesség nem kiált, és az okosság nem hallatja szavát? ¹¹Mert a bölcsesség jobb a korallnál, nem érhet föl vele semmilyen drágaság.” ¹²A királyi bölcsesség „Nekem, a bölcsességnek birtokomban van az eszesség, én találtam fel az éleslátás tudományát. ²²A teremtő bölcsesség ³³Halljátok meg intő szavamat: legyetek bölcsek, s ne tagadjátok meg tőle a figyelmet!
• 12 ¹⁸Egynémely fecsegő úgy hat, mint a kardszúrás, de a bölcsek nyelve gyógyulást hoz.
• 17 ¹⁶Vételár mire jó a balga kezében? Bölcsességet vesz tán? Hisz nincs esze hozzá! ²⁴Az eszes szeme előtt a bölcsesség lebeg, a balga szeme (elkalandozik) a föld határáig. ²⁸Hogyha hallgat, bölcsnek látszik a bolond is; ha száját befogja, okosnak ítélik.
• 18 ¹⁵Az okos ember szívét megnyeri a tudás, a bölcsnek a füle is ismeretet keres.
• 22 ¹⁷III. A BÖLCSEK MONDÁSAINAK GYŰJTEMÉNYE A bölcsek szavai: Nyisd ki a füledet és halld meg szavaimat, igyekezz szíveddel megérteni őket,
• 28 ¹¹A gazdag bölcsnek gondolja magát, de az okos szegény keresztüllát rajta. ²⁶Aki a maga eszére hagyatkozik, az bolond; aki bölcsességben él, az biztos úton jár.
• 30 ³És nem is tanultam én a bölcsességet, hogy enyém lehetne a Szent ismerete. ²⁴Négy igen apró dolog van a földön, mégis a bölcsek között van a helyük:
• 31 ²⁶Ha kinyitja a száját, bölcsen beszél, jóságos tanítás (árad) a nyelvéről.

Prédikátor könyve (Szent István Társulati Biblia)

• 2 ¹⁶Valóban, a bölcs emlékezete éppoly kevéssé örök, mint a balgáé. A jövőben hamarosan elfelejtik mind a kettőt. A bölcs meghal éppen úgy, mint a balga. ¹⁴A bölcs maga elé néz, a balga vaktában megy. De arra is rájöttem, hogy egy és ugyanaz a sorsa mind a kettőnek. ¹⁵Ekkor azt mondtam magamnak: Ha rám is a balgák sorsa vár, miért lettem akkor olyan mérhetetlenül bölcs? És így szóltam magamban: Ez is hiábavalóság! ¹⁹Ki tudja, bölcs lesz-e vagy balga? És mégis teljesen szabadon rendelkezik majd munkám minden gyümölcsével, amire (annyi) fáradságot és okosságot pazaroltam életemben. Ez is hiábavalóság! ³Elhatároztam, hogy testemet átengedem a mámornak, de szívemet azért megtartom a bölcsességnek; átadom magamat az esztelenségnek, míg nem látom, mi válik javára az emberek fiainak, s mit csinálnak életük folyamán az ég alatt. ⁹Így nagyobb és gazdagabb lettem, mint bármelyik elődöm Jeruzsálemben, s közben a bölcsességem is megmaradt. ¹²Elgondolkodtam a bölcsességen, az esztelenségen és a balgaságon. Hadd lám: mit csinál majd a király utódja? Azt, amit már régen is tettek. ¹³És láttam, hogy a bölcsesség felülmúlja a balgaságot, mint a világosság a sötétséget. ²¹Hisz jó néhány ember munkálkodott bölcsen, okosan és sikerrel, aztán át kell engednie szerzeményét olyannak, aki mit sem fáradt érte. Ez is hiábavalóság és nagy baj! ²⁶Igen, annak, aki kedves előtte, bölcsességet, tudást és örömet ad; a bűnösnek meg a gyötrelmet adja, hogy gyűjtsön és halmozzon, hogy aztán olyannak adja, aki tetszik Istennek. Ez is hiábavalóság és szélkergetés!
• 12 ⁹A prédikátor nemcsak maga volt bölcs, hanem a népet is okosságra tanította. Sok bölcs mondást mérlegelt, felkutatott és megfogalmazott. ¹¹A bölcsek szavai olyanok, mint az ösztöke, és mint a levert cövekek a nyájak javára használja őket a pásztor.
• 9 ¹⁵Mármost volt benne egy szegény, de bölcs ember, aki bölcsességével megmentette a várost. De senki sem emlékezik meg arról a szegényről. ¹⁶Azt mondtam hát: a bölcsesség jobb, mint az erő, de a szegény bölcsességét lenézik, és nem hallgatnak a szavára. ¹Ezt mind mérlegeltem elmémben, és beláttam, hogy az igazak és a bölcsek a tetteikkel együtt Isten kezében vannak. Az ember sem a szeretetet, sem a gyűlöletet nem ismeri, ¹⁰Ami tennivalót csak talál a kezed, azt mind tedd meg, amíg képes vagy rá. Mert az alvilágban, ahová mégy, sem dolgozni, sem tervezni nem lehet, ott nincs sem tudás, sem bölcsesség. ¹¹Láttam továbbá a nap alatt: nem a gyorsak győznek a futásban és nem a hősök a harcban, így a kenyeret sem a bölcsek szerzik meg, s a gazdagságot sem az okosak, és nem is a hozzáértőké a kegy. Sokkal inkább az idő és a sors éri utol őket mind. ¹⁷A bölcsek nyugodtan kiejtett szavai előbb meghallgatásra találnak, mint az esztelenek uralkodójának a kiabálása. ¹⁸Jobb a bölcsesség, mint a hadi fölszerelés. De egyetlen hiba sok jót szétrombolhat.
• 4 ¹³Jobb a szegény, de bölcs fiatalember, mint az öreg, de balga király, akinek nincs annyi esze, hogy elfogadná az intést.
• 8 ⁵Aki megtartja a parancsot, azt nem éri semmi rossz, és a bölcs elme megérti az időt és az ítéletet. ¹⁷akkor láttam: minden az Isten műve, s az ember nem képes felfogni az eseményeket, amelyek a nap alatt lejátszódnak. Bármennyit fárad is az ember a kutatással, nem jut el a megértésig. És maga a bölcs sem tud a dolog nyitjára jönni, aki azt gondolja, hogy érti. ¹Ki ér fel a bölccsel és ki tud valamit megmagyarázni? A bölcsesség felderíti az ember arcát, és megenyhíti vonásainak szigorát. ¹⁶Amikor azon fáradoztam, hogy megismerjem a bölcsességet, és arra törekedtem, hogy megértsem a hajszát, amely a földön folyik – mert hiszen sem éjjel, sem nappal nem lehetett álmot látni a szemekben –,
• 10 ²A bölcs egyenesen jár, a balga lejtős úton. ¹²A bölcs szájából elhangzó szavak tetszést aratnak, de a balgát elnyelik az ajkai. ¹A döglődő legyek a kenetkészítőnek egész csésze olaját tönkreteszik; csöppnyi balgaság súlyosabban esik a latba, mint a bölcsesség és a dicsőség. ¹⁰Ha életlen a fejsze és nem köszörülik meg, akkor nagyobb erőt kell kifejteni. A bölcsesség előnye a siker.
• 1 ¹⁶Így szóltam magamban: Sok bölcsességre szert tettem, és mind felülmúltam, aki előttem Jeruzsálem fölött uralkodott. Sok bölcsességet és tudományt latra vetettem. ¹³Föltettem magamban, hogy bölcsességemben mindent megvizsgálok és kikutatok, ami az ég alatt történik. Ilyen hálátlan feladatot bízott Isten az emberek fiaira, hogy vesződjenek vele. ¹⁷Gondosan tanulmányoztam a bölcsességet és a tudást, az esztelenséget és a balgaságot. S meggyőződtem róla, hogy ez is csak szélkergetés. ¹⁸Valóban: sok bölcsességgel sok bosszúság jár együtt, és aki gyarapítja a tudást, a gyötrelmet is fokozza.
• 7 ¹²Mert akit óv a bölcsesség, azt óvja a pénz is, s mint a tudás külön hasznát, a bölcsesség az életet is biztosítja azoknak, akiknek a birtokában van. ¹⁹A bölcsesség nagyobb erőt ad a bölcsnek, mint amennyi (az ereje) tíz hatalmasnak a városban. ²³Ezt mind kipróbáltam, a bölcsességet szem előtt tartva. Így szóltam magamban: „Szeretnék szert tenni a bölcsességre!” De távol maradt tőlem. ⁴A bölcsek szíve abban a házban van, amelyben gyászolnak; hanem a balgák szíve a vigasság házában. ⁵Jobb a bölcsek feddését hallgatni, mint a balgák dicshimnuszára figyelni. ⁷Mert a nevetés bolonddá teszi a bölcset, és az öröm megrontja a szívet. ¹⁰Ne mondd: „Miért van az, hogy a régi idők jobbak voltak, mint a mostaniak?” Mert nem vall bölcsességre, ha ilyesmit kérdezel. ¹¹Jó dolog, ha a bölcsesség vagyonnal párosul, és nyereség azoknak, akik látják a napot. ¹⁶Ne légy túlságosan igaz, és ne mutatkozz túlságosan bölcsnek! Mire való gyötörnöd magad? ²⁵Aztán azon fáradoztam, hogy megismerjem, kifürkésszem és felkutassam a bölcsességet és a jutalmat, hogy felismerjem, mekkora balgaság a gonoszság és mekkora őrültség a balgaság.
• 6 ⁸Mivel van többje a bölcsnek, mint a balgának? És mit tartsunk a szegényről, aki a nyilvánosság előtt fenn tudja tartani a látszatot?

Második Törvénykönyv (Szent István Társulati Biblia)

• 4 ⁶Tartsátok szem előtt és kövessétek őket! Így tesztek szert bölcsességre és okosságra azoknak a népeknek a szemében, amelyek hallanak ezekről a törvényekről. Azt fogják mondani: „Valóban bölcs és okos nép ez a nagy nemzet!” ¹A Peorral kötött szövetség megszegése és az igaz bölcsesség.
• 1 ¹³Gondoskodjatok hát minden törzs számára bölcs, okos és tapasztalt emberekről, hogy fölétek rendeljem őket.” ¹⁵Erre odahívattam a törzsek vezetőit – bölcs, okos és tapasztalt emberek voltak –, s fölétek rendeltem őket, az ezres, százas, ötvenes és tízes csoportok élére, s hogy tisztséget töltsenek be a törzsekben.
• 16 ¹⁹A jogot nem szabad csűrnöd-csavarnod, s nem szabad sem a személyre tekintettel lenned, sem vesztegetésül ajándékot elfogadnod, mert az ajándék megfosztja a bölcsek szemét a látástól és kiforgatja az igazak szavait értelmükből.
• 32 ²⁹Ha bölcsek volnának, felfognák, fontolóra vennék sorsukat.
• 34 ⁹Józsuét, Nun fiát azonban eltöltötte a bölcsesség lelke, mivel Mózes rátette kezét és Izrael fiai engedelmeskedtek neki – úgy tettek, amint az Úr Mózesnek parancsolta.

Jób könyve (Szent István Társulati Biblia)

• 12 ²Ti valóban bölcs emberek vagytok, sírba száll a bölcsesség, ha ti meghaltok. ¹Isten bölcsessége és hatalma ¹²Bölcsesség lakik a megőszült emberben, és okosság rejlik a hosszú életben. ¹³Övé a bölcsesség és a hősi erő, nála lakik a tanács és okosság.
• 15 ²Biztos tudás nélkül beszél-e bölcs ember? Benső világát csak széllel béleli-e, ¹⁸amit a bölcs emberek hirdethettek, amit apáik előlük el nem titkoltak. ⁸Megfigyelő voltál Isten tanácsában? Minden bölcsességet magadhoz ragadtál?
• 32 ¹¹Nézzétek, én vártam, míg ti beszéltetek, és odafigyeltem bölcs szavaitokra. Míg a megfelelő szóra rátaláltok, ⁷Gondoltam magamban: „Szóljon az öregkor, évek teljessége hirdesse bölcsességét!” ¹³Ne gondoljátok: „Mi találtuk fel a bölcsességet, egyenest az Isten, nem ember tanított.”
• 33 ³Bölcs mondásokat súg majd a szívem, ajkam a színtiszta igazat beszéli. ³³Ha azonban nincsen, akkor hallgass rám! Légy csöndben, s én bölcsességre tanítalak.
• 34 ¹A három bölcs kudarca ¹⁰Ezért bölcs emberek, hallgassatok rám! Az igazságtalanság távol áll Istentől, a Mindenható nem követ el álnokságot. ³⁴Az okos emberek azt mondják majd nekem, s minden bölcs férfiú, aki figyelt rám: ²Bölcsek, hallgassátok meg a szavaimat, szakértők, figyeljetek ide! ³⁵„Esztelen volt Jób, amikor így beszélt, és szavában nem volt bölcsesség.
• 38 ³⁷Ki olyan bölcs, hogy a felhők számát tudná? És az ég tömlőit ki tudja megnyitni, ⁴Mikor a földet alkottam, hol voltál? Mondd csak meg, ha egyszer oly nagy a bölcsességed! ³⁶Az íbiszbe vajon ki ad bölcsességet, s kinek köszönheti értelmét a kakas?
• 4 ²¹Kitépik azután sátraik cövekét, így szállnak a sírba, bölcsesség híjával.
• 5 ¹³A bölcseket befogja saját csapdájukba, kudarccal végződik az álnokok terve.
• 8 ⁸Kérdezgesd a letűnt nemzedéket, vedd fontolóra az atyák bölcsességét. ¹⁰de ők tanítanak s szólnak hozzád, az ő bölcsességük szülte e szavakat:
• 9 ⁴Bölcsessége nagy és ereje hatalmas. Ki marad büntetlen, ha vele szembeszáll?
• 11 ¹Isten bölcsessége belátást kíván ⁶s feltárná előtted a mély bölcsességet, amelyen elámul az értelem. Tudd meg: a bűnödet kéri számon tőled!
• 13 ⁵De ha legalább hallgatni tudnátok, hogyha hallgatnátok, bölcsebbek volnátok.
• 17 ¹⁰Rajta hát! Lépjetek közelebb mindnyájan! De hisz nem találok bölcset közöttetek!
• 26 ³jó tanácsot adtál a tudatlannak, és nagy bölcsességről tettél bizonyságot! ¹²Ereje fölkorbácsolja a tengert, bölcsessége Rahab fölé kerekedik.
• 28 ¹4. A BÖLCSESSÉG DICSÉRETE Az ember maga nem tehet szert bölcsességre ¹²De hát a bölcsesség – ez vajon honnét van, és az értelemnek hol a lelőhelye? ¹⁸A korallt és kristályt ne is említsük, a bölcsesség ára drágább a gyöngynél. ²⁰Honnan is származik tehát a bölcsesség, és az értelemnek hol a lelőhelye? ²⁸Az embernek akkor csupán ennyit mondott: „Az Isten félelme, lásd, ez a bölcsesség, az okosság meg: kerülni a bűnt.”
• 39 ¹⁷A bölcsességet elfeledtette vele, okosságot meg nem adott neki az Isten. ²⁶Bölcsességed szerint szállt talán a sólyom, s terjeszti szárnyait dél felé repülve?

Jeremiás könyve (Szent István Társulati Biblia)

• 9 ²²Az igazi bölcsesség Ezt mondja az Úr: Ne a bölcsességével dicsekedjék a bölcs, s ne az erejével az erős, és a gazdag se a gazdagságával dicsekedjék, ¹¹Hol van olyan bölcs ember, aki ezt megérti? Akihez az Úr szája szólhat, és így tudtul adhatja: Miért hever romokban az ország, s miért ég ki, mint a sivatag, ahol senki se jár.
• 17 ⁵Bölcs mondások
• 49 ⁷Edom felől ezt mondja a Seregek Ura: Hát nincs már bölcsesség Temánban? Tanácstalanok lettek a bölcsek, és hiábavaló lett a bölcsességük?
• 8 ⁹Ezért megszégyenülnek a bölcsek; rémület vesz rajtuk erőt és tőrbe esnek, mert elvetették az Úr szavát. Mi hasznuk van így a bölcsességükből? ⁸Hogy meritek azt mondani: Bölcsek vagyunk, hiszen mienk az Úr törvénye? Bizony azt is meghamisította az írástudók hazug íróvesszeje.
• 3 ¹⁵És szívem szerinti pásztorokat adok majd nektek, akik tudással és bölcsességgel legeltetnek titeket.
• 10 ⁷Ki ne félne téged, nemzetek Királya? Egyedül téged illet a tisztelet. Mert a nemzetek bölcsei között, sem pedig országaiban nincs senki, aki hozzád hasonló volna. ¹²Az Úr hatalmával megalkotta a földet; bölcsességével megteremtette a világot, és okosságával kifeszítette az egeket.
• 18 ¹⁸Így beszéltek: „Rajta! Szőjünk összeesküvést Jeremiás ellen, mert nélküle sem fog hiányozni a törvény a papnak, sem a tanács a bölcsnek, sem a beszéd a prófétának! Gyertek, verjük meg a saját nyelvével; úgy, hogy gondosan megfigyeljük minden szavát.”
• 23 ⁵Igen, jönnek napok – mondja az Úr –, amikor igaz sarjat támasztok Dávidnak. Királyként uralkodik majd, bölcsen kormányoz, s gondja lesz a jogra és az igazságra az országban.
• 50 ³⁵Kardot a káldeusokra, Babilon lakóira, fejedelmeire és bölcseire!
• 51 ¹⁵Hatalmával alkotta meg a földet, bölcsességével szilárdította meg a világ alapjait, és okosságával feszítette ki az egeket. ⁵⁷Megittasítom fejedelmeit és bölcseit, kormányzóit, tisztségviselőit és harcosait. Örökké tartó álomba merülnek, és többé nem ébrednek föl. A Király mondja ezt, akit a Seregek Urának hívnak.

Ezekiel könyve (Szent István Társulati Biblia)

• 28 ³Igen, bölcsebb vagy Dánielnél is, egyetlen bölcs sem léphet a nyomodba. ⁴Bölcsességeddel és okosságoddal vagyont szereztél magadnak, aranyat és ezüstöt halmoztál fel kincseskamráidban. ⁷lám ezért idegeneket szabadítok rád, nagyon erős népeket. Kardot rántanak bölcsességed ellen, és bemocskolják fényességedet. ¹²Emberfia, zengj gyászéneket Tírusz királyáról, és mondd meg neki: Ezt mondja az Úr, az Isten: A tökéletesség példaképe lettél, telve bölcsességgel és tökéletes szépséggel. ¹⁷Szépséged miatt szíved felfuvalkodott. Ékességeddel tönkretetted bölcsességedet. A földre vetettelek, a királyok szeme elé tettelek látványosságul.
• 27 ⁸Szidon és Arvad lakói voltak az evezőseid. A bölcseid lettek, ó Tírusz, a kormányosaid.

Korintusiaknak írt I. levél (Szent István Társulati Biblia)

• 1 ²⁰Hol marad a bölcs? Hol az írástudó? Hol az e világi tudás szószólója? Nem megmutatta Isten, hogy a világ bölcsessége balgaság? ¹⁹Hiszen az Írás így szól: Lerontom a bölcsek bölcsességét, s az okosak okosságát meghiúsítom. ²¹Mivel a világ a maga bölcsességével nem ismerte fel Istent isteni bölcsességében, úgy tetszett Istennek, hogy balgaságnak látszó igehirdetéssel üdvözítse a hívőket. ¹⁷Krisztus ugyanis nem keresztelni küldött, hanem azért, hogy hirdessem az evangéliumot, de nem bölcselkedő beszéddel, nehogy Krisztus keresztje elveszítse erejét. ¹⁸A kereszt bölcsessége. ²²A zsidók csodajeleket kívánnak, a görögök bölcsességet követelnek, ²⁴a meghívottaknak azonban, akár zsidók, akár görögök: Krisztus Isten ereje és Isten bölcsessége. ²⁵Hiszen Istennek a „balgasága” bölcsebb az embereknél, és Istennek a „gyöngesége” erősebb az embereknél. ²⁶Gondoljatok csak meghívástokra, testvérek! Nem sokan vannak köztetek olyanok, akik a világ szerint bölcsek, nem sok a hatalmas, nem sok az előkelő. ²⁷Isten azonban azt választotta ki, ami a világ szemében balga, hogy megszégyenítse a bölcseket, s azt választotta ki, ³⁰Általa van nektek életetek Krisztus Jézusban, aki Istentől bölcsességünkké, megigazulásunkká, megszentelődésünkké és megváltásunkká lett.
• 3 ¹⁸Senki ne ámítsa magát! Aki közületek bölcsnek tartja magát ezen a világon, váljék balgává, hogy csakugyan bölcs lehessen. ¹⁹Hiszen a világ bölcsessége balgaság Isten előtt. Amint írva van: „Saját ravaszságukkal fogja meg a bölcseket.”
• 2 ⁶A tökéletesek körében azonban mi is bölcsességet hirdetünk. Nem ennek a világnak a bölcsességét, sem az e világ pusztulásra ítélt fejedelmeit, ¹Én is, amikor nálatok jártam, testvérek, nem keresett szavakkal vagy bölcsességgel akartam nektek hirdetni Isten misztériumát. ⁴Tanításom és igehirdetésem ezért nem a bölcsesség elragadó szavaiból állt, hanem a Lélek és az erő bizonyságából, ⁵hogy hiteteknek ne emberi bölcsesség, hanem Isten ereje legyen az alapja. ⁷hanem Isten titokzatos, rejtett bölcsességét, amelyet Isten öröktől fogva megdicsőülésünkre rendelt. ¹³Erről beszélünk is, de nem az emberi bölcsesség tanította szavakkal, hanem ahogy a Lélek tanít, lelki embereknek lelkieket nyújtva.
• 12 ⁸Az egyik ugyanis a bölcsesség ajándékát kapja a Lélektől, a másik a tudás adományát ugyanattól a Lélektől,

Jakab levele (Szent István Társulati Biblia)

• 3 ¹³A bölcsesség. Van köztetek bölcs és értelmes ember? Azt a helyes életmódból fakadó, szelíd bölcsességben végbevitt cselekedetei bizonyítsák. ¹⁵Ez a bölcsesség ugyanis nem felülről származik, hanem földi, érzéki, sátáni. ¹⁷A felülről származó bölcsesség először is tiszta, aztán békeszerető, méltányos, engedékeny, irgalom tölti el, és gazdag termést hoz, nem részrehajló, nem képmutató.
• 1 ⁵Ha valaki közületek bölcsességben szenved hiányt, kérje Istentől, aki szívesen ad mindenkinek, anélkül, hogy a szemére vetné,

Teremtés könyve (Szent István Társulati Biblia)

• 41 ³³Ezért a fáraó válasszon ki egy okos és bölcs férfit, s állítsa Egyiptom élére. ³⁹Azután a fáraó így szólt Józsefhez: „Mivel Isten mindezt tudtodra adta, azért nincs senki, aki olyan okos és bölcs volna, mint te. ⁸Másnap nyugtalannak érezte magát. Elküldött, összehívta Egyiptom minden írástudóját és bölcsét. A fáraó elbeszélte nekik az álmot, de nem akadt egy sem, aki a fáraó álmát meg tudta volna fejteni.

Sámuel II. könyve (Szent István Társulati Biblia)

• 14 ²⁰Azért tett így szolgád, Joáb, hogy más színt adjon a dolognak. De hát uram bölcs, akár az Isten angyala, úgyhogy mindent tud, ami csak történik a földön.”

Királyok I. könyve (Szent István Társulati Biblia)

• 2 ⁶Bánj vele bölcs belátásod szerint, de ne hagyd, hogy ősz hajjal, békében szálljon le az alvilágba.
• 3 ¹1. A BÖLCS SALAMON ¹²lásd, megadom neked, amit kértél. Bölcs és értő szívet adok neked, amilyen nem volt előtted, s nem lesz utánad sem. ¹¹Ezért így szólt hozzá az Úr: „Mivel épp ezzel a kéréssel fordultál hozzám, nem hosszú életet vagy gazdagságot kértél magadnak, nem is ellenséged életét kérted, hanem bölcsességért könyörögtél, hogy szem előtt tartsd az igazságot, ²⁸Egész Izrael hallott a király ítéletéről, és nagy tiszteletre ébredt a király iránt, mert látták: isteni bölcsesség tölti el, hogy igazságot szolgáltasson.
• 5 ²¹Amikor Hirám megkapta Salamon üzenetét, nagyon örült és felkiáltott: „Áldott legyen ma az Úr, aki bölcs fiút adott Dávidnak (hogy uralkodjék) ezen a nagy népen!” ¹⁰Salamon bölcsessége így felülmúlta Kelet országainak minden bölcsességét, sőt, még Egyiptom bölcsességét is. ¹⁴Minden népből jöttek hallgatni Salamon bölcsességét; a föld minden királya adózott neki, aki csak hallott bölcsessége felől. ⁹Az Úr igen nagy bölcsességet és észt adott Salamonnak, s olyan tág szívet, mint a tenger partján a fövény. ¹¹Bölcsebb volt minden embernél, még az eszrachita Etánnál s Machol fiainál, Hemannál, Kalkolnál és Dardánál is. ²⁶Az Úr pedig bölcsességet adott Salamonnak, amint megígérte. S egyetértés uralkodott Hirám és Salamon között, úgyhogy szövetséget is kötöttek egymással.
• 10 ⁴Amikor Sába királynője látta Salamon nagy bölcsességét és a palotát, amelyet épített, ⁶és így szólt a királyhoz: „Csakugyan igaz, amit országomban felőled és bölcsességed felől hallottam. ⁷Nem hittem a hírnek, míg el nem jöttem és a saját szememmel nem láttam; valóban, még a felét sem mondták el nekem, bölcsességed és gazdagságod fölülmúlja a hírt, ami eljutott hozzám. ⁸Boldogok asszonyaid és boldogok szolgáid itt, mert mindig színed előtt állnak és hallgatják bölcsességedet. ²³Így Salamon király gazdagságban és bölcsességben felülmúlta a föld minden királyát, ²⁴és az egész világ arra vágyott, hogy lássa Salamont, hallgassa bölcsességét, amit Isten oltott szívébe.
• 11 ⁴¹Salamon történetének többi részét, tetteit és bölcsességét mind följegyezték Salamon történetének könyvében.

Krónikák II. könyve (Szent István Társulati Biblia)

• 2 ¹¹Majd így folytatta: „Legyen áldott az Úr, Izrael Istene, aki az eget és a földet alkotta! Ő adott Dávidnak bölcs, tudós, okos és értelmes fiút, hogy az Úrnak templomot építsen, királyi udvara számára pedig palotát. ¹²Azért küldök neked egy bölcs, tudós és értelmes embert: Hurám-Abit.
• 1 ¹Salamon bölcsességet kér az Úrtól. ¹⁰adj hát nekem bölcsességet és értelmet, hogy jól teljesíthessem kötelességemet e nép élén. Hiszen ki is tudná kormányozni ezt a te nagy népedet?” ¹¹Az Isten így válaszolt Salamonnak: „Mivel ez a szíved vágya, és nem kértél gazdagságot, vagyont vagy dicsőséget, sem ellenségeid életét, sőt még csak hosszú életet sem kívántál, hanem bölcsességet és értelmet kértél, hogy kormányozni tudjad népemet, amelynek királyává tettelek, ¹²megadom neked a bölcsességet és az értelmet. Sőt, olyan gazdagságot, vagyont és dicsőséget is adok neked, amilyen sem azoknak a királyoknak nem volt, akik előtted voltak, de utódaidnak sem lesz.”
• 9 ³Sába királynője megcsodálta Salamon bölcsességét, a palotát, amelyet épített, ⁵Meg is mondta a királynak: „Igaz az a beszéd, amelyet otthon mondásaidról és bölcsességedről hallottam. ⁶Nem akartam hinni a híreknek, míg el nem jöttem, és saját szememmel meg nem győződtem róla, hogy – lám – még a felét se jelentették nekem nagy bölcsességedről. Felülmúltad a hírt, amelyet hallottam. ⁷Boldogok alattvalóid, és boldogok szolgáid, akik állandóan előtted állnak és hallgathatják bölcsességedet. ²²Salamon király tehát gazdagságban és bölcsességben felülmúlta a föld összes királyait. ²³A föld minden királya látni kívánta Salamon arcát, hogy hallja bölcsességét, amelyet Isten a szívébe adott.

Tóbiás könyve (Szent István Társulati Biblia)

• 4 ¹⁸A bölcs emberektől kérj tanácsot, és ne vess meg semmi hasznos tanácsot. ¹⁹Minden időben magasztald Istent, az Urat, és tőle kérd, hogy az egyenes úton járhass, s hogy útjaid és szándékaid jó véget érjenek. Egy népnek sem adatott meg a bölcsesség, hanem az Úr ad minden jót. Akit akar, azt fölemeli, akit akar, azt megalázza egészen az alvilág fenekéig. Édes fiam, ne feledd el tanácsaimat, ne vesszenek ki szívedből!

Zsoltárok könyve (Szent István Társulati Biblia)

• 49 ⁵Bölcs mondás felé fordítom fülemet, hárfadallal magyarázom meg rejtélyemet. ⁴A szám bölcsességet hirdet, okos beszédet sugall a szívem. ¹¹Hiszen látja, hogy meghalnak a bölcsek, esztelenek és balgák együtt eltávoznak. Kincseiket idegenek kapják,
• 53 ³Isten, nézz le az égből az ember fiaira, hogy van-e még bölcs, van-e még, aki az Istent keresi.
• 107 ⁴³Ki a bölcs? Jegyezze ezt meg! Értse meg, milyen az Úr kegyelme! ²⁷Mint a részegek inogtak ide-oda és minden bölcsességüknek vége volt.
• 37 ³⁰Az igaznak szája bölcsességet szól, nyelve azt hirdeti, ami helyes.
• 51 ⁸De nézd, te az igaz szívben leled örömöd – taníts meg hát a bölcsesség titkára!
• 90 ¹²Taníts meg számba venni napjainkat, hogy eljussunk a szív bölcsességére!
• 94 ⁸Szálljatok magatokba, ti balgák a nép közt, esztelenek, mikor lesztek bölcsek?
• 104 ²⁴Milyen sokrétű a te műved, Uram! Mindent bölcsességedben alkottál, s a föld teremtményeiddel van tele.
• 105 ²²hogy akarata szerint vezesse nagyjait, és bölcsességre tanítsa véneit.
• 111 ¹⁰Az Úr félelme a bölcsesség kezdete, okosak, akik kitartanak benne. Dicsősége megmarad örökké.
• 119 ⁹⁸Parancsod bölcsebbé tesz ellenségemnél, és mindig velem jár.
• 136 ⁵Ő alkotta bölcsességében az eget: irgalma örökké tart.
• 147 ⁵Nagy az Úr, ereje hatalmas, és bölcsessége mérhetetlen.

Bölcsesség könyve (Szent István Társulati Biblia)

• 6 ²⁴A sok bölcs áldás a világnak, s az okos király jólét a népnek. ¹⁷Mert (a bölcsesség) legbiztosabb kezdete a tanulás utáni vágy; tanulni akarni annyi, mint szeretni (a bölcsességet). ¹A királyok keressék a bölcsességet. II. A BÖLCSESSÉG MIBENLÉTE, EREDETE, MEGSZERZÉSÉNEK ÚTJA ⁹Hozzátok intézem hát szavam, fejedelmek, hogy bölcsességet tanuljatok és el ne bukjatok. ¹²Meg lehet találni a bölcsességet. A bölcsesség ragyogó és hervadhatatlan, könnyen felismerik, akik szeretik, és megtalálják, akik keresik. ¹⁸A (bölcsesség) szeretete a törvényeinek a megtartása, a törvények megtartása a halhatatlanság biztosítása, ²⁰Így vezet a bölcsesség utáni vágy az uralomhoz. ²¹Ha tehát, népek fejedelmei, örömötöket lelitek a trónban és a jogarban, akkor becsüljétek a bölcsességet, hogy örökké országolhassatok! ²²Salamon leírja a bölcsességet. Hogy mi a bölcsesség és hogyan keletkezett, elmondom, és nem rejtem el titkát előletek. Sőt inkább mindjárt kezdetétől fogva megvizsgálom; amit csak tudok róla, nyíltan feltárom, és nem kendőzöm el az igazságot. ²³Nem járok én egy úton az emésztő irigységgel, mert ennek aztán semmi köze sincs a bölcsességhez.
• 7 ¹⁵Adja meg nekem az Isten, hogy bölcsen beszéljek és ahhoz méltóan gondolkodjam, aminek részese lettem! Mert ő irányítja a bölcsességet és vezeti a bölcset. ⁷Salamon nagyra becsüli a bölcsességet. Ezért könyörögtem, és megkaptam az okosságot; esdekeltem, és leszállt rám a bölcsesség lelke. ¹²Örültem mindennek, mert a bölcsesség volt a vezérük; nem tudtam, hogy a szülőanyjuk is az. ²¹Mindent megismertem, ami el volt rejtve s ami látható volt; mert a mindeneket művészien alakító bölcsesség megtanított rá. ²²A bölcsesség dicsérete. ²⁴Mert a bölcsesség mozgékonyabb, mint bármi, ami mozog, tisztaságánál fogva mindenen áthatol. ²⁸Isten csak azt szereti, aki a bölcsességgel él, ³⁰mert azt felváltja az éjszaka, a bölcsességgel szemben azonban tehetetlen a gonoszság.
• 1 ¹I. A BÖLCSESSÉG ÉS AZ EMBER SORSA A Bölcsesség könyve ⁴Gonosz szándékú lélekbe nem tér be a bölcsesség, és nem vesz lakást olyan testben, amely a bűnnek szolgál. ⁶Emberbarát lélek a bölcsesség, de nem hagyhatja büntetlenül a káromlót ajkai miatt. Mert Isten belelát a veséjébe, ismeri a szívét és hallja a szavait.
• 3 ¹¹Mert boldogtalan, aki megveti a bölcsességet és a fegyelmet: hiú a reményük, hiábavaló a fáradozásuk, hasztalanok a tetteik. ¹⁵Mert nagyszerű a nemes törekvés gyümölcse, és a bölcsesség gyökere nem pusztul el.
• 4 ¹⁷Mert látják ugyan a bölcsnek végét, de nem értik, mit rendelt felőle az Úr, és miért helyezte biztonságba.
• 8 ²A bölcsességben minden jó megvan. ⁵Ha a gazdagság kívánatos jó az életben, vajon mi gazdagabb, mint a bölcsesség, amely mindeneket alkot? ⁹A bölcsességet nem nélkülözhetik a vezetők. ¹⁷Salamon Istenhez fordul bölcsességért. Míg ezeket fontolgattam magamban, és szívemben meghánytam-vetettem, hogy a halhatatlanság a bölcsességgel rokon,
• 9 ¹Ima a bölcsességért. ²és bölcsességeddel alkottad az embert, hogy uralkodjék a teremtményeken, amelyeket alkottál, ⁴add meg nekem a bölcsességet, trónod osztályosát, és ne zárj ki engem gyermekeid közül. ⁶Ha mégoly tökéletes is valaki az emberek fiai között, de a tőled való bölcsességnek híjával van, semmibe kell venni. ⁹Nálad a bölcsesség, ismeri műveidet, jelen volt, amikor a világot teremtetted, és tudja, mi kedves a szemedben és mi helyes a parancsaid szerint. ¹⁷Ki ismerte föl valaha is akaratodat, ha te nem adtál (neki) bölcsességet és nem küldted el a magasból szent lelkedet? ¹⁹Csak a bölcsesség által menekültek meg.
• 10 ¹III. A BÖLCSESSÉG ÉS ISTEN A TÖRTÉNELEMBEN Ez (a bölcsesség) óvta, akit az Isten elsőként formált, a földkerekség atyját, amikor még ő volt az egyetlen teremtmény, s ez vezette ki bukásából; ⁴Miatta vízözön árasztotta el a földet, s megint a bölcsesség mentette meg hitvány fán vezérelve az igazat. ⁵Amikor egymással egyetértésben gonoszságot követtek el a népek, s emiatt összezavarodtak, ez (a bölcsesség) fölismerte az igazságot és megőrizte feddhetetlennek Isten előtt, és megoltalmazta fia iránti elfogultsága ellenére is. ⁸Mert akik letértek a bölcsesség útjáról, nemcsak azzal bűnhődtek, hogy nem ismerték meg a jót, hanem balgaságuk emlékét is hátrahagyták az élőknek, hogy ne maradjon titokban, mit vétettek. ⁹A bölcsesség ugyanakkor kiszabadította szolgáit a bajokból. ¹⁵A bölcsesség szent népet és feddhetetlen ivadékot szabadított ki az elnyomó nép hatalmából. ²¹Mert a bölcsesség megnyitotta a némák száját és ékesszólóvá tette a gyermekek nyelvét.
• 14 ²Mert ezt keresetvágy eszelte ki, és hozzáértő ember bölcsessége építette, ⁵Ilyen módon azt akarod, hogy bölcsességed művei ne heverjenek parlagon. Ezért az emberek parányi fára is rábízzák életüket, és épségben maradnak, amikor tutajon szelik át a habokat.

Dániel könyve (Szent István Társulati Biblia)

• 2 ¹²Emiatt a király úgy megharagudott s olyan dühös lett, hogy megparancsolta: vesszen Bábelben minden bölcs. ²¹Ő változtatja meg az időket és a korokat, ő taszít le és emel fel királyokat. Bölcsességet ad a bölcseknek, és tudományt azoknak, akik megértik. ²⁴Aztán Dániel bement Arjókhoz, akit a király megbízott Bábel bölcseinek kivégzésével, és így szólt hozzá: „Ne bántsd Bábel bölcseit! Vezess a király színe elé, és előadom a királynak a megfejtést.” ¹A bábeli bölcsek kudarcot vallanak. ¹³Amikor a királyi rendelet megjelent, hogy a bölcseket meg kell ölni, Dánielt és társait is keresték, hogy őket is megöljék. ¹⁴Dániel okosan és ügyesen kérdést intézett Arjókhoz, a királyi testőrség parancsnokához, amikor az elindult, hogy megölje Bábel bölcseit. ¹⁸kérve őket, hogy könyörögjenek az ég Istenének színe előtt irgalomért a titok ügyében, nehogy Dániel és társai is elvesszenek Bábel többi bölcseivel együtt. ²⁰Így adott hálát: Áldott legyen az Úr neve örökkön örökké, mivel övé a bölcsesség és a hatalom! ²³Hálát adok neked, atyáink Istene és dicsőítelek, mert bölcsességet és erőt adtál nekem. Most megmutattad nekem, amit tőled kértünk, a király ügyét kinyilatkoztattad nekünk. ²⁷Dániel ezt válaszolta a királynak: „A titkot, amelyet a király kérdez, a bölcsek, varázslók, tudósok és jósok nem tudják megfejteni a királynak. ³⁰Én elnyertem e titok kinyilatkoztatását, nem mintha bölcsebb volnék, mint bármely más élőlény, hanem azért, hogy a megfejtésről tudomást szerezzen a király, vagyis hogy megértsd elméd gondolatait. ⁴⁸Ekkor a király felmagasztalta Dánielt: tömérdek ajándékot adott neki, kinevezte Bábel egész tartományának kormányzójává, és Bábel valamennyi bölcsének főfelügyelőjévé.
• 1 ⁴Legyenek teljesen hibátlanok, csinos külsejűek, jártasak minden bölcsességben, műveltek és képzettek. Legyenek tehát alkalmasak rá, hogy a királyi palotában szolgálatot teljesítsenek. Aspenáznak meg kellett őket tanítania a káldeusok írására és nyelvére. ¹⁷Ennek a négy ifjúnak az Isten megadta a tudományt, és minden írásban és bölcsességben a jártasságot. Ezenkívül Dánielnek még azt is megadta, hogy megértsen minden látomást és álmot. ²⁰Valahányszor a király olyan ügyet terjesztett eléjük, amely bölcsességet és okosságot kívánt, azt tapasztalta, hogy tízszer különbek egész országa minden tudósánál és varázslójánál.
• 4 ³Azért megparancsoltam: Bábel minden bölcsét vezessék elém, hogy fejtsék meg nekem álmom jelentését. ¹⁵Ez az az álom, amelyet én, Nebukadnezár király, láttam. Nos, Béltsacár, fejtsd meg a jelentését, mert királyságom összes bölcsei sem tudták nekem megfejteni. Csak te vagy rá képes, mert benned a szent Isten lelke van.
• 5 ⁷A király hangosan követelte, hogy vezessék eléje a varázslókat, káldeusokat és jósokat. Így szólt a király Bábel bölcseihez: „Aki elolvassa ezt az írást, és tudtomra adja értelmét, bárki lesz is az, bíbort ölt, aranyláncot kap a nyakába, és harmadikként uralkodik országomban.” ⁸A király bölcsei mind összesereglettek, de sem az írást nem tudták elolvasni, sem az értelmét nem tudták a királynak megmondani. ¹¹Van országodban egy férfiú, akiben a szent Isten lelke lakik. Már atyád napjaiban tudták, hogy kiváló szellem, értelem és isteni bölcsesség van benne. Azért atyád, Nebukadnezár a tudósok, varázslók, káldeusok és csillagjósok fejévé tette. ¹⁴Azt hallottam felőled, hogy Isten lelke van benned, kiváló szellem, értelem és bölcsesség található benned. ¹⁵Az előbb iderendeltem a bölcseket és varázslókat, hogy olvassák el nekem ezt az írást, és adják meg a magyarázatát, de nem tudták megmondani a dolog értelmét.

Ozeás könyve (Szent István Társulati Biblia)

• 14 ¹⁰Aki bölcs, értse meg ezeket! Aki értelmes, lássa be ezt mind! Mert egyenesek az Úr útjai, azokon járnak az igazak, de a gonoszok elbuknak rajtuk.

Makkabeusok II. könyve (Szent István Társulati Biblia)

• 2 ⁹De azt is megírták, hogy a templom befejezésekor és fölszentelésekor milyen áldozatot mutatott be a bölcs;

Apostolok Cselekedetei (Szent István Társulati Biblia)

• 6 ³Testvérek, ezért szemeljetek ki magatok közül hét jó hírben álló, Lélekkel eltelt bölcs férfit. Ezeket megbízzuk a munka irányításával, ¹⁰és vitatkozni kezdtek Istvánnal, de bölcsességével és a Lélekkel szemben, amellyel beszélt, nem tudtak ellenállni.
• 13 ⁷Ez Szergiusz Paulusz helytartónak, ennek a bölcs férfinak a kíséretéhez tartozott, aki magához kérette Barnabást és Sault, hogy hallja az Isten szavát.
• 7 ¹⁰Minden viszontagságán átsegítette, sőt kegyeltté tette, és bölcsességgel tüntette ki Egyiptom királya, a fáraó előtt, úgyhogy az megtette Egyiptom és egész háza kormányzójává.
• 17 ¹⁸Néhány epikureus és sztoikus bölcselő vitatkozni kezdett vele. Mások megjegyezték: „Mit akarhat ez a szószátyár mondani?” Vagy: „Úgy látszik, idegen isteneket hirdet.” Tudniillik Jézust és a feltámadást hirdette nekik.

Rómaiaknak írt levél (Szent István Társulati Biblia)

• 16 ²⁷Neki, az egyedül bölcs Istennek legyen dicsőség Jézus Krisztus által örökkön-örökké! Ámen.
• 1 ²²Kérkedtek bölcsességükkel és oktalanná váltak.
• 11 ³³Mekkora a mélysége az Isten gazdagságának, bölcsességének és tudásának! Mily kifürkészhetetlenek szándékai, mily megfoghatatlanok útjai!

Izajás könyve (Szent István Társulati Biblia)

• 19 ¹¹Bizony, esztelenek Szoán fejedelmei, s a fáraó legbölcsebb tanácsosai balgák. Hogy is mondhatjátok a fáraónak: „Bölcsek tanítványa vagyok, ősi, királyi nemzetségből való.” ¹²Nos, hol vannak most a bölcseid? Álljanak elő és mondják meg: Mit határozott a Seregek Ura Egyiptom felől?
• 29 ¹⁴ezért újra ámulatot keltő módon bánok velük, csodálatra és bámulatra méltó módon: odalesz bölcseik bölcsessége, és okosaiknak okossága elenyészik. ²⁴Akkor a tévelygő lelkűek bölcsességet tanulnak, és a zúgolódók elfogadják a fegyelmet.
• 5 ²¹Jaj azoknak, akik bölcsek a tulajdon szemükben, és okosaknak hiszik saját magukat.
• 10 ¹³Mert ezt mondta: „Ezt mind a saját kezem erejével vittem végbe, és bölcsességemmel, mert okos vagyok. Megszüntettem a népek határait, kifosztottam kincstáraikat, s lakóikat a porba sújtottam.
• 11 ²Az Úr lelke nyugszik rajta: a bölcsesség és az értelem lelke; a tanács és az erősség lelke; a tudás és az Úr félelmének lelke,
• 28 ²⁹Ez is a Seregek Urától való: Mert csodálatos az ő tanácsa, és bölcsessége mindent felülmúl.
• 32 ⁴Az esztelenek szíve megtanulja a bölcsességet, s a dadogók nyelve érthetően beszél.
• 33 ⁶Biztonságban telnek majd napjai, bővében lesz jólétnek, bölcsességnek és tudománynak, és az Úr félelme lesz a kincse.
• 40 ¹⁴Kit kért meg rá, hogy ossza meg vele a bölcsességet, ki tanította meg a helyes útra, és ki mutatta meg neki az okosság ösvényét? ²⁸Hát nem tudod és nem hallottad még, hogy örökkévaló Isten az Úr? Ő teremtette a föld határait. Nem lankad el és nem fárad el, s bölcsessége kifürkészhetetlen.
• 44 ²⁵Én hiúsítottam meg a jósok jeleit, és a jövendőmondók hamisságát feltárom; én kényszerítem meghátrálásra a bölcseket, és én mutatom meg: tudományuk mily haszontalan.

Máté evangéliuma (Szent István Társulati Biblia)

• 2 ¹⁶Amikor Heródes látta, hogy a bölcsek kijátszották, haragra lobbant és Betlehemben meg a környékén minden fiúgyermeket megöletett kétéves korig, a bölcsektől megtudott időnek megfelelően. ¹A napkeleti bölcsek. Amikor a júdeai Betlehemben Heródes király idejében Jézus megszületett, bölcsek jöttek napkeletről Jeruzsálembe ⁷Erre Heródes titokban magához hívatta a bölcseket és pontosan megtudakolta tőlük a csillag feltűnésének idejét.
• 11 ¹⁹Eljött az Emberfia, eszik is, iszik is, s azt mondják rá, lám a falánk, iszákos ember, a vámosok és a bűnösök barátja. A bölcsesség azonban igazolja magát tetteivel.” ²⁵Abban az időben Jézus ezeket mondta: „Dicsőítelek, Atyám, ég és föld Ura, hogy az okosak és a bölcsek elől elrejtetted ezeket és a kicsinyeknek kinyilatkoztattad.
• 12 ⁴²Dél királynője feltámad majd az ítéletkor ezzel a nemzedékkel, és elítéli, mert ő eljött a föld végső határáról, hogy hallja Salamon bölcsességét, s itt nagyobb van, mint Salamon.
• 13 ⁵⁴Visszament városába, és az ottaniakat tanította a zsinagógákban. Azok csodálkozva kérdezgették: „Honnan van ennek a bölcsessége és a csodatevő ereje?
• 23 ³⁴Nos, prófétákat, bölcseket és írástudókat küldök hozzátok. Közülük némelyeket megöltök és keresztre feszíttek, másokat megostoroztok a zsinagógában és városról városra üldöztök.

Sámuel I. könyve (Szent István Társulati Biblia)

• 2 ²⁶A kis Sámuel azonban gyarapodott bölcsességben, korban és kegyelemben az Úr és az emberek előtt.

Krónikák I. könyve (Szent István Társulati Biblia)

• 22 ¹²Az Úr adjon neked bölcsességet és okosságot, és nyilvánítsa ki neked Izraelre vonatkozó akaratát. Te pedig tartsd meg az Úrnak, a te Istenednek a törvényét.

Ezdrás könyve (Szent István Társulati Biblia)

• 7 ²⁵Te pedig, Ezdrás, Istened bölcsessége szerint, amely a kezedben van, rendelj bírákat és elöljárókat. Ezek szolgáltassanak igazságot a folyamon túli egész népnek, mindazoknak, akik ismerik Istened törvényét. Akik pedig nem ismerik, azokat tanítsátok meg rá.

Judit könyve (Szent István Társulati Biblia)

• 8 ²⁹Nem ma vált először bölcsességed nyilvánvalóvá! Gyermekkorod óta ismerte az egész nép okosságodat és szívednek jó szándékát.
• 11 ⁸Hallottunk bölcsességedről és szellemed leleményességéről. Az egész földön tudják, hogy az egész királyságban te vagy az egyetlen sokra képes ember. Gazdag vagy tapasztalatokban, a hadvezetésben meg bámulatos. ²⁰Tetszett a beszéd Holofernesznek és szolgáinak. Megcsodálták Judit bölcsességét, és így szóltak:

Eszter könyve (Szent István Társulati Biblia)

• 1 ¹³A bölcsekhez fordult, akik jártasak voltak a tudományban és a törvények ismeretében, mert az volt a szokás, hogy a király meghányta-vetette ügyeit azokkal, akik a törvényben és a jogban jártasak voltak.
• 3 ¹³Amikor megkérdeztem tanácsosaimat, hogyan lehetne ezt megvalósítani, akkor Ámán, aki bölcsességével kitűnik köztük, s aki rendíthetetlen odaadásról és megingathatatlan hűségről tett bizonyságot és
• 4 ¹⁷Tudom már a bölcsőtől, családom ölétől, hogy te, Uram, kiválasztottad Izraelt minden nép közül és atyáinkat is őseik közül, hogy örökrészed legyenek örök időkre, és amit ígértél, azt mind megadtad.

Énekek éneke (Szent István Társulati Biblia)

• 8 ⁷Egy bölcsnek mondása ¹⁴BEVEZETÉS A BÖLCSESSÉG KÖNYVÉHEZ

Báruk könyve (Szent István Társulati Biblia)

• 3 ⁹3. A BÖLCSESSÉG IZRAEL KIVÁLTSÁGA ¹²Elhagytad a bölcsesség forrását! ²³Sem Hágár fiai, akik itt lent keresik az értelmet, sem Midián és Temán kereskedői, ezek a mesemondók és tudni vágyók sem ismerték fel a bölcsesség útját, nem találták meg ösvényeit.

Abdiás könyve (Szent István Társulati Biblia)

• 1 ⁸Azon a napon – mondja az Úr – nemde kiirtom Edomban a bölcseket, Ézsau hegyén a józan észt?

Zakariás könyve (Szent István Társulati Biblia)

• 9 ²Hamat is az övé, amely szomszédos vele, [Tírusz] és Szidón is, bár nagyon bölcsnek tartja magát.

Márk evangéliuma (Szent István Társulati Biblia)

• 6 ²A következő szombaton tanítani kezdett a zsinagógában. Sokan hallgatták, és csodálkozva mondogatták: „Honnét vette ezt? Hol tett szert erre a bölcsességre? És a csodák, amiket kezével végbevisz!

Lukács evangéliuma (Szent István Társulati Biblia)

• 2 ⁴⁰A gyermek pedig nőtt és erősödött, bölcsesség töltötte be, és az Isten kegyelme volt rajta. ⁵²Jézus meg gyarapodott bölcsességben, korban, s kedvességben Isten és az emberek előtt.
• 7 ³⁵A bölcsességet azonban minden gyermeke igazolja.”
• 10 ²¹Abban az órában Jézus kitörő örömmel dicsőítette az Istent a Szentlélekben, ezekkel a szavakkal: „Dicsőítelek, Atyám, ég és föld Ura, hogy elrejtetted ezeket a bölcsek és okosak elől, és kinyilvánítottad a kicsinyeknek. Igen, Atyám, így tetszett neked.
• 11 ³¹Dél királynője feltámad majd az ítéletkor e nemzedék tagjaival együtt, és elítéli őket. Mert eljött a föld széléről, hogy meghallgassa Salamon bölcsességét, s itt nagyobb van Salamonnál. ⁴⁹Azért mondja az Isten bölcsessége: Prófétákat és apostolokat küldök nekik, de közülük némelyeket megölnek, másokat pedig üldöznek. –
• 21 ¹⁵Olyan ékesszólást és bölcsességet adok nektek, hogy egyetlen ellenfeletek sem tud ellenállni vagy ellentmondani nektek.

Korintusiaknak írt II. levél (Szent István Társulati Biblia)

• 1 ¹²Csak azzal dicsekedhetünk, amiről lelkiismeretünk tanúskodik: hogy Istennek tetsző módon, szentül és őszintén, nem evilági értelemben bölcsen, hanem Isten kegyelmében éltünk a világban, kiváltképpen tiköztetek.

Efezusiaknak írt levél (Szent István Társulati Biblia)

• 1 ⁸amelyet végtelen bölcsességében és megértésében gazdagon árasztott ránk. ¹⁷Urunknak, Jézus Krisztusnak Istene, a dicsőség Atyja adja meg nektek a bölcsesség és a kinyilatkoztatás Lelkét, hogy megismerjétek.
• 3 ¹⁰hogy most az Egyház által az Isten szerfölött sokrétű bölcsessége nyilvánvalóvá legyen a mennyei fejedelemségek és hatalmasságok előtt.
• 5 ¹⁵Gondosan ügyeljetek tehát arra, hogyan éltek: ne balgán, hanem bölcsen.

Kolosszeieknek írt levél (Szent István Társulati Biblia)

• 1 ⁹Amióta erről hallottunk, mi is szüntelenül imádkozunk értetek, és könyörgünk, hogy akaratát teljesen ismerjétek, nagy bölcsességgel és lelki megértéssel. ²⁸Őt hirdetjük, amikor intünk és a teljes bölcsesség birtokában tanítunk mindenkit, hogy minden embert tökéletessé tegyünk Jézus Krisztusban.
• 2 ³Benne rejlik a tudomány és a bölcsesség minden kincse. ⁸Vigyázzatok, hogy senki félre ne vezessen benneteket bölcselkedéssel és hamis tanítással, ami emberi hagyományokon és világi elemeken alapszik, nem pedig Krisztuson. ²³amelyek a bölcsesség látszatát keltik az önkényes vallási gyakorlatokkal, az alázatoskodással és az önsanyargatással, de valójában nincs semmi értékük, csak a test kielégítésére szolgálnak.
• 3 ¹⁶Legyetek hálásak, Krisztus tanítása éljen bennetek elevenen, s teljes bölcsességgel tanítsátok és intsétek egymást. Énekeljetek Istennek hálás szívvel zsoltárt, himnuszt és szent énekeket.

Péter II. levele (Szent István Társulati Biblia)

• 3 ¹⁵Urunk türelmét tartsátok üdvösségnek, ahogy szeretett testvérünk, Pál írta nektek ajándékul kapott bölcsességében

Jelenések könyve (Szent István Társulati Biblia)

• 5 ¹²és nagy szóval mondták: „Méltó a Bárány, akit megöltek, hogy övé legyen a hatalom, a gazdagság, a bölcsesség, az erő, a tisztelet, a dicsőség és az áldás.”
• 7 ¹²mondván: „Ámen, áldás, dicsőség, bölcsesség, hála, tisztelet, hatalom és erő a mi Istenünknek örökkön-örökké! Ámen.”
• 13 ¹⁸Ez a bölcsesség! Akinek van esze, számítsa ki a vadállat számát, hisz emberi szám: hatszázhatvanhat.
• 17 ⁹Ide bölcsességgel párosult ész kell!” „A hét fej hét hegyet jelent, az asszony ezeken ül. De jelenti a hét királyt is.