Péter és János a főtanács előtt.

4 ¹Még beszéltek a népnek, amikor a papok, a templomőrség parancsnoka és a szadduceusok odamentek hozzájuk. ²Rossz néven vették, hogy tanítják a népet, és hirdetik Jézus példájával a halálból való feltámadást. ³Kezet vetettek rájuk, de mivel már este volt, másnapig őrizetben tartották őket. ⁴Azok közül, akik a beszédet hallgatták, sokan hívők lettek, úgyhogy a férfi hívők száma mintegy ötezerre növekedett. ⁵Másnap összegyűltek Jeruzsálem elöljárói, a vének, az írástudók, ⁶Annás főpap, Kaifás, János és Sándor s mindnyájan, akik a főpapi nemzetségből valók voltak. ⁷Előállították és vallatóra fogták őket: „Miféle hatalommal vagy kinek a nevében tettétek?” ⁸Péter a Szentlélektől eltelve így válaszolt: „Népünk elöljárói és ti vének! ⁹Ha azért vallattok ma minket, amiért egy nyomorékkal jót tettünk, hogy vajon hogyan is gyógyult meg, ¹⁰hát tudjátok meg mindannyian, ti és Izrael egész népe, hogy annak a názáreti Jézus Krisztusnak a nevében, akit ti keresztre feszítettetek, és akit az Isten feltámasztott a halálból. Az ő nevében áll itt előttetek egészségesen. ¹¹Ő az a kő, amelyet ti, az építők elvetettetek, mégis szegletkővé lett. ¹²Nincs üdvösség senki másban. Mert nem adatott más név az ég alatt az embereknek, amelyben üdvözülhetnénk.”

KNB SZIT STL BD RUF KG