Milétuszból Cezáreába.

21 ¹Miután elváltunk tőlük, kifutottunk a tengerre, és egyenes irányban haladva Kószba értünk, másnap meg Roduszba és onnét Patarába. ²Találtunk egy Föníciába menő hajót, átszálltunk rá, és továbbhajóztunk. ³Láttuk Ciprust, de bal felől elkerültük, hogy Szíriába hajózzunk. Tíruszban értünk kikötőbe, itt kellett a hajónak a rakományát kitennie. ⁴Megkerestük a tanítványokat, és egy hétig náluk maradtunk. Ezek a Szentlélek sugallatára azt mondták Pálnak, hogy ne menjen fel Jeruzsálembe. ⁵Amikor ezeknek a napoknak az elmúltával útnak indultunk, mind elkísértek minket feleségestül és gyerekestül egészen a város határáig. A tengerparton letérdeltünk és imádkoztunk. ⁶Majd búcsút vettünk egymástól, mi hajóra szálltunk, ők meg hazatértek. ⁷Hajóutunk végén Tíruszból Ptolemaiszba mentünk, üdvözöltük a testvéreket, és egy napig ott maradtunk náluk. ⁸Másnap folytattuk utunkat, és Cezáreába értünk. Itt betértünk Fülöp evangélistának, a hét közül az egyik diakónusnak a házába, és nála szálltunk meg. ⁹Fülöpnek volt négy prófétáló tehetséggel megáldott lánya, akik szüzek voltak. ¹⁰Már eltöltöttünk nála néhány napot, amikor Júdeából egy Agábusz nevű próféta érkezett. ¹¹Odajött, elvette Pál övét, és összekötözte vele kezét, lábát, s így szólt: „Ezt üzeni a Szentlélek: Azt a férfit, akié ez az öv, a zsidók így kötözik majd meg Jeruzsálemben és kiszolgáltatják a pogányoknak.” ¹²Ezt hallva arra kértük mi is, az odavalók is, hogy ne menjen fel Jeruzsálembe. ¹³De Pál így válaszolt: „Miért sírtok és miért okoztok szomorúságot szívemnek? Készen vagyok rá, hogy Jeruzsálemben nemcsak a bilincseket, hanem a halált is elszenvedjem Urunk, Jézus ügyéért.” ¹⁴Minthogy nem tudtuk lebeszélni, belenyugodtunk. „Teljesedjen az Úr akarata!” – mondtuk. ¹⁵Néhány nap múlva nekikészülődtünk, és fölmentünk Jeruzsálembe. ¹⁶Velünk tartott egypár cezáreai tanítvány is, ezek elvezettek minket egy régi ciprusi tanítványhoz, Mnázonhoz, hogy nála szálljunk meg.

Pál Jeruzsálemben.

¹⁷Amikor megérkeztünk Jeruzsálembe, a testvérek örömmel fogadtak minket. ¹⁸Másnap Pál velünk együtt ellátogatott Jakabhoz. A presbiterek is mind egybegyűltek. ¹⁹Üdvözölte őket, aztán sorjában elbeszélte, mi mindent tett az Isten a pogányok között szolgálata által. ²⁰Azután, hogy meghallgatták, magasztalták az Istent, őhozzá meg így szóltak: „Látod, testvér, hány ezren vannak a zsidók között, akik megtértek, de azért buzgón tartják a törvényt. ²¹Felőled viszont azt hallották, hogy arra tanítod a pogányok közt élő zsidókat, pártoljanak el Mózestől, azt mondván nekik, hogy ne metéltessék körül a gyerekeket, s ne éljenek a szokások szerint.

KNB SZIT STL BD RUF KG