Keresés a Bibliában

Az ammoniták legyőzése.

11 1Körülbelül egy hónap elteltével az ammonita Nachas felvonult, és ostrom alá fogta a gileádi Jábest. Jábes lakói ezt üzenték Nachasnak: „Köss velünk békét, s alattvalóid leszünk.” 2De az ammonita Nachas így válaszolt nekik: „Csak azzal a föltétellel kötök veletek békét, hogy mindegyikteknek kiszúrom a jobb szemét, s ezzel egész Izraelre gyalázatot hozok.” 3Jábes vénei erre ezt üzenték: „Adj hétnapi haladékot, hogy hírvivőket küldhessünk Izrael minden részébe. Ha aztán senki sem jön segítségünkre, megadjuk magunkat.” 4A hírvivők elmentek Saulhoz Gibeába, és elmondták a népnek a dolgot, mire az egész nép hangos sírásban tört ki. 5Saul épp akkor ért haza az ökreivel a mezőről, s megkérdezte: „Mi történt a néppel, hogy sír?” Elbeszélték neki Jábes lakóinak ügyét. 6Amikor Saul meghallotta a hírt, leszállt rá az Úr lelke, és nagy haragra gerjedt. 7Fogott egy pár ökröt, darabokra vágta és szétküldte hírvivőivel Izrael miden vidékére, ezzel az üzenettel: „Aki nem vonul ki Saul vezérletével, az ugyanígy jár!” A népet eltöltötte az Úr félelme, s egy emberként kivonultak. 8Bezekben számba vette őket, s Izrael fiai háromszázezret, a júdeaiak meg harmincezret tettek ki. 9Erre így szólt a hírhozókhoz, akik fölkeresték: „Mondjátok meg a gileádi Jábes lakóinak: Holnap, mire a nap melegen süt, segítséget kaptok.” Amikor a hírvivők hazatértek és Jábes lakóinak beszámoltak, ezek örültek. 10Aztán megüzenték Nachasnak: „Holnap kivonulunk, aztán azt tehettek velünk, amit akartok!” 11Másnap reggel Saul három csapatba osztotta a népet. Hajnalhasadtakor behatoltak a táborba, s mire kivilágosodott, megverték az ammonitákat. A maradék szétszéledt, nem maradt kettő sem együtt.

Sault kikiáltják királlyá.

12Akkor a nép így szólt Sámuelhez: „Kik voltak, akik megkérdezték: Saul uralkodjék fölöttünk? Add ki nekünk ezeket az embereket, hadd verjük őket agyon!” 13Saul azonban azt mondta: „Ezen a napon nem szabad senkit sem megölni, mert az Úr győzelemre segítette Izraelt.” 14Sámuel meg így szólt: „Gyerünk, menjünk Gilgalba, és alapítsuk meg ott a királyságot!” 15Így hát az egész nép Gilgalba vonult, s ott Gilgalban, az Úr színe előtt megtették Sault királynak. S a közösség áldozatát is bemutatták ott, az Úr előtt, és Saul is, Izrael férfiai is nagy áldomást csaptak.

KNB SZIT STL BD RUF KG

Előző fejezet Következő fejezet


Facebook Twitter Google+ QR-kód PDF