1. A NAGY SZÁRAZSÁG
A csapás bejelentése.
17
1A gileádi Tisbéből való Illés, a tisbei így szólt Achábhoz: „Amint igaz, hogy él az Úr, Izrael Istene, akinek a szolgálatában állok: ezekben az években ne hulljon se harmat, se eső, csak az én szavamra.”
A Kerit-pataknál.
2Azt mondta neki az Úr:
3„Menj el innen, vedd utadat kelet felé és rejtőzz el a Kerit-pataknál, amely a Jordántól keletre folyik.
4Igyál a patakból, a hollóknak pedig megparancsolom, hogy gondoskodjanak rólad.”
5Tehát elment, és úgy tett, amint az Úr parancsolta. Elment, és a Kerit-pataknál maradt, amely a Jordántól keletre folyik.
6S a hollók vittek neki reggel kenyeret, este húst, a patakból meg ivott.
A liszt és olaj csodája.
7Egy bizonyos idő elteltével történt, hogy a patak kiszáradt, mert nem esett eső az országban.
KNB
SZIT
STL
BD
RUF
KG