Találatok a szövegben 11 találat

János evangéliuma (Simon Tamás László Újszövetség-fordítása)

• 11 ⁴⁸Ha egyszerűen csak hagyjuk, mindenki hisz majd benne, aztán jönnek a rómaiak, és meghódítják a Helyet és a népet.

Az apostolok cselekedetei (Simon Tamás László Újszövetség-fordítása)

• 2 ¹⁰Phrügiában, Pamphüliában és Egyiptomban lakók, valamint Líbia vidékén, ami Küréné mellett van, és római jövevények,
• 16 ²¹Zsidók lévén, olyan szokásokat hirdetnek, amelyeket nekünk, rómaiaknak sem átvennünk, sem követnünk nem szabad.” ³⁷Pál azonban ezt mondta nekik: – Nyilvánosan, per nélkül megvertek és börtönbe vetettek, holott római polgárok vagyunk; most pedig titokban akarnak elküldeni bennünket? Azt már nem! Hanem jöjjenek ide, és ők maguk vezessenek ki minket! ³⁸A törvényszolgák jelentették ezt a bíráknak. Amikor meghallották, hogy rómaiakról van szó, megijedtek.
• 22 ²⁵Amikor szíjakkal lekötötték, ezt mondta Pál az ott álló századosnak: – Szabad római polgárt ítélet nélkül megkorbácsolnotok? ²⁶Amikor ezt meghallotta a százados, a parancsnokhoz ment, és jelentést tett neki: – Mit akarsz tenni? Hiszen ez az ember római polgár! ²⁷Erre a parancsnok odament, és megkérdezte tőle: – Csakugyan római polgár vagy? – Igen – mondta. ²⁹Ekkor azonnal félreálltak mellőle azok, akik vallatni akarták. A parancsnok is megijedt, amikor megtudta, hogy római polgárt bilincseltetett meg.
• 23 ²⁷Ezt a férfit a zsidók elfogták, és meg akarták ölni, de csapatommal megjelenve kiszabadítottam, mert tudomásomra jutott, hogy római polgár. ¹¹A következő éjszaka megjelent az Úr Pálnak, és ezt mondta: „Bátorság! Ahogy tanúságot tettél ügyem mellett Jeruzsálemben, úgy kell tanúságot tenned Rómában is!”
• 25 ¹⁶Azt válaszoltam nekik, hogy a rómaiaknál nem szokás bárkit is elítélni, amíg a vádlott szemtől szembe nem áll vádlóival, és alkalmat nem kap arra, hogy védekezzék a vád ellen.
• 28 ¹⁷Három nappal később magához hívatta a zsidók elöljáróit. Amikor ezek összegyűltek, így szólt hozzájuk: – Testvérek, bár semmit sem vétkeztem népünk ellen vagy atyáink szokásai ellen, Jeruzsálemben mégis letartóztattak, és átadtak a rómaiaknak. ¹⁴ahol testvéreket találtunk; arra kértek bennünket, hogy maradjunk náluk egy hétig. Így értünk Rómába. ¹⁶Amikor megérkeztünk Rómába, Pálnak megengedték, hogy külön lakjék az őt őrző katonával.
• 18 ²Ott találkozott egy Aquila nevű pontuszi származású zsidóval, aki nemrég jött Itáliából feleségével, Priscillával, mivel Claudius elrendelte, hogy minden zsidó távozzék Rómából. Pál meglátogatta őket,
• 19 ²¹Ezek után Pál elhatározta, hogy Makedónia és Akhaia érintésével Jeruzsálembe megy. Ezt mondta: „Miután ott voltam, Rómát is meg kell látnom.”

A rómaiaknak írt levél (Simon Tamás László Újszövetség-fordítása)

• 1 ⁷mindazoknak Rómában, akik Isten szerettei, szentek meghívás révén: kegyelem nektek és béke Istentől, a mi Atyánktól, és az Úr Jézus Krisztustól! ¹⁵Ezért a magam részéről kész vagyok az evangéliumot hirdetni nektek is, akik Rómában vagytok.

A Timóteusnak írt második levél (Simon Tamás László Újszövetség-fordítása)

• 1 ¹⁷Sőt mihelyt Rómába ért, addig keresett, amíg meg nem talált.