11Odajöttek hozzá a farizeusok, és vitatkozni kezdtek vele. Mennyei jelet követeltek tőle, hogy próbára tegyék.
12Jézus lelke mélyéből felsóhajtva így szól:
– Miért kíván jelet ez a nemzedék? Bizony, mondom nektek, nem adatik jel ennek a nemzedéknek.
13Ezzel otthagyta őket, és ismét bárkába szállva átment a túlsó partra.
14De elfelejtettek kenyeret vinni, és mindössze egy kenyér volt velük a bárkában.
15Jézus figyelmeztette őket, és így szólt:
– Vigyázzatok, óvakodjatok a farizeusok kovászától és Heródes kovászától!
16Erre tanakodni kezdtek egymás közt, mert nem volt kenyerük.
17Amikor észrevette, így szólt hozzájuk:
– Mit tanakodtok azon, hogy nincs kenyeretek? Hát még mindig nem veszitek észre, és nem értitek? Még mindig olyan keményszívűek vagytok?
18Van szemetek, és nem láttok, fületek is van, és nem hallotok? Nem emlékeztek?
19Amikor az öt kenyeret megtörtem az ötezernek, hány kosarat szedtetek tele kenyérdarabokkal?
– Tizenkettőt – felelik.
–
20És amikor a hét kenyeret törtem meg a négyezernek, hány kosarat szedtetek tele kenyérdarabokkal?
– Hetet.
21Erre így szólt hozzájuk:
– Még mindig nem értitek?