³²Amikor arra a helyre értek, melynek neve Getszemáni, így szólt tanítványaihoz:
– Üljetek le itt, amíg imádkozom!
³³Maga mellé vette Pétert, Jakabot és Jánost, s rettegni és gyötrődni kezdett. ³⁴Így szólt hozzájuk:
– Szomorú az én lelkem mindhalálig. Maradjatok itt, és virrasszatok!
³⁵Egy kicsit távolabb ment, a földre borult, és imádkozott, hogy ha lehetséges, múljék el tőle ez az óra. ³⁶Így szólt:
– Abba, Atyám! Minden lehetséges neked, vedd el tőlem ezt a kelyhet! De ne úgy legyen, ahogy én akarom, hanem ahogy te!
³⁷Visszajött, és alva találta őket. Így szólt Péterhez:
– Simon, alszol? Nem voltál képes egy órát virrasztani? ³⁸Virrasszatok és imádkozzatok, hogy kísértésbe ne essetek! A lélek ugyan kész, de a test erőtlen.
³⁹Ismét elment, és ugyanazokkal a szavakkal imádkozott. ⁴⁰Amikor visszatért, ismét alva találta őket, mert szemük elnehezült, és nem tudták, mit mondjanak neki. ⁴¹Harmadszor is visszatért, és így szólt hozzájuk:
– Aludjatok tovább és pihenjetek! Vége! Eljött az óra! Íme, az Emberfia a bűnösök kezébe kerül. ⁴²Keljetek fel, menjünk! Íme, itt van, aki kiszolgáltat engem.

KNB SZIT STL BD RUF KG