⁴Amikor nagy tömeg gyűlt össze, és sokan jöttek hozzá valamennyi városból, példabeszédben ezt mondta:
– ⁵Kiment a magvető, hogy elvesse magját. Vetés közben némelyik mag az útfélre esett, és eltaposták, vagy az ég madarai megették. ⁶Némelyik a sziklás földre esett, és amikor kihajtott, elszáradt, mert nem kapott nedvességet. ⁷Némelyik a tövisek közé esett, és amikor vele együtt felnőttek a tövisek is, megfojtották. ⁸Némelyik pedig jó földbe esett, és amikor felnövekedett, százszoros termést hozott.
Majd felkiáltott:
– Akinek van füle a hallásra, hallja meg!
⁹Megkérdezték tőle tanítványai, hogy mit jelent ez a példázat.
¹⁰Ő így felelt:
– Nektek megadatott, hogy megértsétek Isten országának titkait, másoknak viszont példázatokban adatik, hogy nézzenek, de ne lássanak; halljanak, de ne értsenek.
¹¹A példázat ezt jelenti. A mag Isten igéje. ¹²Akiknél az útfélre esett, azok meghallották, de azután jön az ördög, és kiragadja szívükből az igét, hogy ne higgyenek, és ne üdvözüljenek. ¹³Akiknél a sziklás földre esett, azok amikor hallják, örömmel fogadják az igét, de nem gyökerezik meg bennük. Ezek egy ideig hisznek, de a próbatétel idején elpártolnak. ¹⁴A tövisek közé esett mag azokat jelenti, akik hallották az igét, de mikor elmennek, az élet gondjai, gazdagsága és élvezetei megfojtják őket, és nem érlelnek termést. ¹⁵A jó földbe esett mag azokat jelenti, akik jó és nemes szívvel hallgatják, és meg is tartják az igét, és termést hoznak állhatatosságukkal.
¹⁸Ügyeljetek tehát arra, hogyan hallgatjátok! Mert akinek van, annak adnak, de akinek nincs, attól azt is elveszik, amiről azt gondolja, hogy az övé.

KNB SZIT STL BD RUF KG