²⁶Amikor elvezették, megragadtak egy bizonyos cirenei Simont, aki épp a mezőről jött, és rátették a keresztet, hogy vigye Jézus után.
²⁷A nép és az asszonyok nagy sokasága követte. A mellüket verték, és siratták Jézust. ²⁸Ő feléjük fordulva ezt mondta:
– Jeruzsálem leányai, ne engem sirassatok, hanem magatokat és gyermekeiteket sirassátok! ²⁹Mert jönnek napok, amikor majd ezt mondják: „Boldogok a meddők; az anyaméhek, amelyek nem szültek, és az emlők, amelyek nem szoptattak!” ³⁰Akkor majd így szólnak a hegyeknek: „Essetek ránk!”; és a halmokhoz: „Borítsatok el minket!” ³¹Mert ha ezt teszik a zöldellő fával, mi lesz a szárazzal?
³²Két gonosztevőt is vittek, hogy vele együtt végezzék ki őket.
³³Amikor a Koponyának nevezett helyre értek, keresztre feszítették őt és a gonosztevőket. Az egyiket a jobb, a másikat a bal keze felől. [[ ³⁴Jézus pedig ezt mondta: „Atyám, bocsáss meg nekik, mert nem tudják, mit cselekszenek!”]] Sorsvetéssel osztozkodtak ruháin.
³⁵A nép ott állt, és nézte. A főemberek pedig így csúfolták: „Másokat megmentett, mentse meg magát, ha ő Isten kiválasztott Messiása!” ³⁶Kigúnyolták a katonák is. Odamentek hozzá, silány bort vittek neki, ³⁷és így szóltak: „Ha te vagy a zsidók királya, mentsd meg magadat!” ³⁸Felirat is volt a feje fölött:
„Ez a zsidók királya.” ³⁹A megfeszített gonosztevők közül az egyik így káromolta:
– Te vagy a Messiás, nem? Mentsd meg magadat és minket is!

KNB SZIT STL BD RUF KG