23 ¹Ezután elindult az egész testület, és elvitték Pilátushoz. ²Így kezdték vádolni:
– Megállapítottuk, hogy félrevezeti népünket, ellenzi, hogy adót fizessünk a császárnak, és azt állítja magáról, hogy fölkent király.
³Pilátus megkérdezte tőle:
– Te vagy a zsidók királya?
– Te mondod – válaszolta.
⁴Pilátus erre így szólt a főpapokhoz és a sokasághoz:
– Semmi ítéletre méltót nem találok ebben az emberben.
⁵De azok erősködtek:
– Tanításával egész Júdeában fellázítja a népet. Galileában kezdte, s most itt van.
¹³Ekkor Pilátus összehívta a főpapokat, a vezetőket és a népet, ¹⁴és így szólt hozzájuk:
– Ezt az embert azzal hoztátok elém, hogy félrevezeti a népet. Íme, én előttetek hallgattam ki, és nem találtam ítéletre méltónak ezt az embert egyetlenegy dologban sem, amivel vádoljátok. ¹⁵De még Heródes sem, hiszen visszaküldte hozzánk. Láthatjátok, hogy semmi halált érdemlő dolgot nem követett el. ¹⁶Megkorbácsoltatom, és szabadon bocsátom. ¹⁷[] ¹⁸Erre valamennyien egyszerre kiáltották:
– Halál rá! Barabást bocsásd el nekünk!
¹⁹Ez utóbbit a városban történt lázadásért és gyilkosságért vetették börtönbe. ²⁰Pilátus ismét szólt hozzájuk, mert szerette volna szabadon bocsátani Jézust. ²¹De ezek kiáltoztak:
– Feszítsd meg, feszítsd meg őt!
²²Ő azonban harmadszor is ezt mondta nekik:
– De hát mi rosszat tett? Nem találtam benne semmiféle halált érdemlő vétket. Megkorbácsoltatom, és szabadon bocsátom.
²³De azok hangos kiáltásokkal egyre csak kérték, hogy feszítse meg. És kiáltozásuk győzött.
²⁴Pilátus úgy döntött, hogy legyen meg, amit kérnek. ²⁵Szabadon bocsátotta azt, akit kértek, aki lázadásért és gyilkosságért volt börtönbe vetve; Jézust pedig kiszolgáltatta akaratuknak.

KNB SZIT STL BD RUF KG