5Az az érzület legyen bennetek, amely Krisztus Jézusban is megvolt!
6Ő, jóllehet Istenhez hasonló,
Istennel való egyenlőségét nem a saját javára használta fel,
7hanem rabszolgasorsot öltve magára
kiüresítette önmagát.
Emberekhez lett hasonló,
és magatartásában is embernek bizonyult.
8Megalázta magát:
engedelmeskedett a halálig,
mégpedig a kereszthalálig.
9Ezért magasztalta fel Isten mindenek fölé,
és olyan nevet adott neki,
amely minden név fölött áll,
10hogy Jézus nevére
minden térd meghajoljon
a mennyben, a földön és az alvilágban;
11és minden nyelv vallja, hogy Jézus Krisztus úr
az Atyaisten dicsőségére.
Jegyzetek
2,6
Más fordítás: „Ő Isten formájában [morphé theú] volt.”
2,7
A 2,6-ban, valamint a 2,7-ben olvasható morphé theú, illetve morphé dúlú más fordításban: „Ő Isten formájában volt […] szolgai formát vett fel.” Ez a fordítás azonban, úgy tűnik, hogy nem megoldja, hanem csak megkerüli a nehéz szöveg által okozott problémát. A Fil 2,6–11 szakaszban Pál vélhetőleg egy, a címzettek számára már ismert himnusz szövegét idézi. A morphé szó jelentése alkalmasint ’állapot’. Többen felhívták arra a figyelmet, hogy helytelen volna a ’természet’ értelmet tulajdonítani a görög szónak, ugyanis ha erre kívánt volna utalni a szöveg, akkor az „isteni természet”-tel szemben az „emberi természet” (morphé anthrópú) állna. A morphé theú tehát, úgy tűnik, nem az isteni természetre utal, hanem inkább arra, hogy Krisztus a „szolga alakjá”-nak a felvétele előtt részese volt Isten dicsőségének. Más szóval hiba lenne számon kérni egy Pálnál is korábbi szövegen azt a fogalmi cizelláltságot és teológiai pontosságot, amely majd a Nikaiai és a Kalkedóni Zsinat során nyer végső megfogalmazást.