36Joppéban volt egy tanítvány, név szerint Tabita – görögül Dorkasz, ami azt jelenti, gazella. Ez a nő sok jót tett, és bőven osztott alamizsnát. 37Éppen azokban a napokban megbetegedett, és meghalt. Miután megmosdatták, kiterítették egy emeleti szobában. 38Mivel Lidda közel van Joppéhoz, a tanítványok, akik meghallották, hogy Péter ott van, elküldtek hozzá két férfit, és kérték: „Késlekedés nélkül gyere át hozzánk!” 39Péter fölkelt, és velük ment. Amikor odaért, fölvezették az emeleti szobába. Az özvegyasszonyok mind elébe álltak, sírtak és mutogatták azokat az ingeket és köpenyeket, amelyeket Dorkasz készített, amíg velük volt. 40Péter ekkor mindenkit kiküldött, letérdelt, és imádkozott. Azután a holttest felé fordulva ezt mondta: „Tabita, kelj fel!” Az kinyitotta a szemét, és amikor meglátta Pétert, felült. 41Péter odanyújtotta neki a kezét, és talpra állította. Majd behívta a szenteket és az özvegyeket, s elébük állította az élő Tabitát. 42Elterjedt ennek a híre egész Joppéban, és sokan hittek az Úrban.