Keresés a Bibliában

25 1Festus három nappal azután, hogy megérkezett a provinciába, felment Caesareából Jeruzsálembe. 2Ott a zsidók főpapjai és vezetői panaszt emeltek Pál ellen, és kérték, 3hogy Pál akarata ellenére tegye meg nekik azt a szívességet, hogy Jeruzsálembe hozatja. Azt a tervet szőtték ugyanis ellene, hogy útközben megölik. 4Festus azonban azt felelte, hogy Pál Caesareában van őrizetben, és ő maga is hamarosan odautazik. 5„Ezért a közöttetek levő vezetők – mondta – jöjjenek le velem, és ha van valami kifogásolható ebben az emberben, akkor emeljenek vádat ellene!”
6Miután legfeljebb nyolc-tíz napot időzött náluk, lement Caesareába. Másnap beült a bírói székbe, és elővezettette Pált. 7Amikor Pál megjelent, körülállták a Jeruzsálemből jött zsidók, és sok súlyos vádat emeltek ellene, amelyeket azonban nem tudtak bizonyítani. 8Pál így védekezett:
– Sem a zsidók Törvénye ellen, sem a Templom ellen, sem a császár ellen nem vétettem semmit.
9Festus azonban a zsidók kedvében akart járni, és így válaszolt Pálnak:
– Akarsz-e Jeruzsálembe menni, hogy ebben az ügyben ott ítélkezzenek fölötted az én jelenlétemben?
10Pál azonban így válaszolt:
– A császár ítélőszéke előtt állok, itt kell ítélkezni felettem! A zsidók ellen nem vétettem semmit, amint magad is jól tudod. 11Ha vétkes vagyok, és halált érdemlő dolgot cselekedtem, nem kérek kíméletet. De ha ezek alaptalanul vádolnak, akkor engem senki sem szolgáltathat ki nekik. A császárhoz fellebbezek.
12Akkor Festus megbeszélést tartott tanácsosaival, majd így válaszolt:
– A császárhoz fellebbeztél, tehát a császár elé fogsz menni!
13Néhány nap múlva Agrippa király és Bereniké Caesareába jöttek, hogy köszöntsék Festust. 14Mivel több napot ott töltöttek, Festus szóba hozta a király előtt Pál ügyét:
– Van itt egy férfi – mondta –, akit Félix hagyott itt fogolyként. 15Amikor Jeruzsálemben voltam, panaszt emeltek ellene a zsidók főpapjai és vénei, és az elítélését kérték. 16Azt válaszoltam nekik, hogy a rómaiaknál nem szokás bárkit is elítélni, amíg a vádlott szemtől szembe nem áll vádlóival, és alkalmat nem kap arra, hogy védekezzék a vád ellen. 17Amikor velem együtt eljöttek ide, halogatás nélkül mindjárt másnap a bírói székbe ültem, és elővezettettem ezt az embert. 18Ekkor vádlói előállták, de semmi olyan bűnt sem hoztak fel ellene, amilyenre gyanakodtam. 19Csupán vitás kérdéseik voltak vele a maguk vallásáról meg egy bizonyos Jézusról, aki meghalt, de akiről Pál azt állította, hogy él. 20Mivel én nem tudtam eligazodni ezekben a vitás kérdésekben, megkérdeztem tőle, nem akar-e Jeruzsálembe menni, és ott törvényszék elé állni ezek miatt a dolgok miatt. 21Pál azonban fellebbezett, és azt kívánta, hogy tartsák őrizetben a császár döntéséig. Ezért parancsot adtam, hogy maradjon őrizetben, amíg a császárhoz nem küldhetem.
22Agrippa erre így szólt Festushoz:
– Én magam is szeretném hallani ezt az embert!
– Holnap – válaszolta – hallani fogod.
23Másnap tehát eljött Agrippa és Bereniké nagy pompával, és miután a katonai tribunusokkal és a város előkelőségeivel együtt bevonultak a nagyterembe, Festus parancsára elővezették Pált. 24Ekkor Festus így szólt:
– Agrippa király és mindannyian, akik itt jelen vagytok, látjátok ezt az embert? Miatta kéréssel fordult hozzám az egész zsidóság Jeruzsálemben és itt is, azt kiáltozva, hogy ennek nem szabad tovább élnie. 25Én azonban megállapítottam, hogy semmi halált érdemlő dolgot nem tett. De mivel a császárhoz fellebbezett, úgy döntöttem, hogy odaküldöm. 26Azonban semmi bizonyosat nem tudok írni róla uramnak, ezért vezettettem elétek, elsősorban eléd, Agrippa király, hogy kihallgatása után legyen mit írnom róla. 27Értelmetlennek tartom ugyanis, hogy aki foglyot küld, ne jelentse az ellene emelt vádat is.

KNB SZIT STL BD RUF KG

Előző fejezet Következő fejezet


Facebook Twitter Google+ QR-kód PDF