A teremtett világ dicséri az Urat

145 ¹Dávid dicsérete. Magasztallak téged, Istenem, királyom, áldom nevedet mindörökké. ²Mindennap áldalak téged, dicsérem nevedet mindörökké. ³Nagy az ÚR, méltó, hogy dicsérjék, nagysága felfoghatatlan. ⁴Nemzedékről nemzedékre dicsérik műveidet, hirdetik hatalmas tetteidet. ⁵Fenségeden, ragyogó dicsőségeden és csodálatos dolgaidon én is elmélkedem. ⁶Elmondják, hogy milyen félelmetes a hatalmad, én is felsorolom nagy tetteidet. ⁷Áradoznak, emlékezve nagy jóságodra, és örvendeznek igazságodnak. ⁸Kegyelmes és irgalmas az ÚR, türelme hosszú, szeretete nagy. ⁹Jó az ÚR mindenkihez, irgalmas minden teremtményéhez. ¹⁰Magasztal, URam, minden teremtményed, és híveid áldanak téged. ¹¹Elmondják, hogy országod milyen dicsőséges, és beszélnek hatalmadról, ¹²megismertetve az emberekkel az ÚR hatalmas tetteit, országa ragyogó dicsőségét. ¹³Országod örökkévaló ország, uralkodásod nemzedékről nemzedékre tart. ¹⁴Támogat az ÚR minden elesettet, és fölegyenesít minden görnyedezőt.

KNB SZIT STL BD RUF KG