A törvény magasztalása

119 ¹Boldogok, akiknek az útja tökéletes, akik az ÚR törvénye szerint élnek. ²Boldogok, akik megfogadják intelmeit, teljes szívvel keresik őt, ³nem követtek el álnokságot, hanem az ő útjain jártak. ⁴Te megparancsoltad, hogy utasításaidat pontosan megtartsák. ⁵Bárcsak állhatatosan járhatnék utadon, megtartva rendelkezéseidet! ⁶Akkor nem vallanék szégyent, ha figyelnék minden parancsolatodra. ⁷Tiszta szívből adok hálát neked, tanulva igazságos döntéseidet. ⁸Megtartom rendelkezéseidet, ne hagyj el engem soha! ⁹Hogyan tarthatja tisztán életútját az ifjú? Úgy, hogy megtartja igédet. ¹⁰Teljes szívből kereslek téged, ne engedd, hogy eltérjek parancsolataidtól! ¹¹Szívembe zártam beszédedet, hogy ne vétkezzem ellened. ¹²Áldott vagy te, URam! Taníts meg rendelkezéseidre! ¹³Ajkam fölsorolja szád minden döntését. ¹⁴Minden gazdagságnál nagyobb öröm, ha intelmeid szerint élhetek. ¹⁵Utasításaidon elmélkedem, és figyelek ösvényeidre. ¹⁶Gyönyörködöm rendelkezéseidben, igédről nem feledkezem meg. ¹⁷Bánj jól szolgáddal, hogy élhessek, és én megtartom igédet. ¹⁸Nyisd föl szememet, hogy megláthassam, milyen csodálatos a te törvényed. ¹⁹Jövevény vagyok a földön, ne rejtsd el előlem parancsolataidat! ²⁰Őrlődik lelkem, mert vágyódik döntéseid után mindenkor. ²¹Megdorgálod az átkozott kevélyeket, akik eltérnek parancsolataidtól. ²²Fordítsd el rólam a gyalázatot és a megvetést, hiszen megfogadtam intelmeidet. ²³Ha a fejedelmek összeülnek, és rólam tárgyalnak, szolgád akkor is rendelkezéseidről elmélkedik. ²⁴Csak a te intelmeidben gyönyörködöm, azok az én tanácsadóim. ²⁵Életem a porhoz tapad: eleveníts meg igéddel! ²⁶Ha dolgaimat elbeszélem, te meghallgatsz. Taníts meg rendelkezéseidre! ²⁷Értesd meg velem utasításaid célját, hogy elmélkedjem csodáidon! ²⁸Nem tudok aludni a bánat miatt, erősíts meg engem igéddel! ²⁹Tarts engem távol a hazugok útjától, és ajándékozz meg kegyelmesen törvényeddel! ³⁰Az igaz utat választottam, döntéseidet magam előtt tartom. ³¹Ragaszkodom intelmeidhez, URam, ne engedj megszégyenülnöm! ³²Parancsolataid útján járok, mert bizakodó szívet adsz nekem. ³³Taníts, URam, rendelkezéseid céljára, hogy megfogadjam azokat mindvégig! ³⁴Tégy értelmessé, hogy megfogadjam törvényedet, és megtartsam teljes szívvel. ³⁵Vezess parancsolataid útján, mert abban gyönyörködöm. ³⁶Add, hogy szívem intelmeidre hajoljon, ne a haszonlesésre! ³⁷Fordítsd el tekintetemet, hogy ne nézzek hiábavalóságra, a te utadon éltess engem! ³⁸Teljesítsd be szolgádon ígéretedet, amelyet az istenfélőknek adtál! ³⁹Fordítsd el tőlem a gyalázatot, amelytől borzadok, mert jók a te döntéseid! ⁴⁰Eleveníts meg igazságoddal, mert vágyódom utasításaidra. ⁴¹Teljesedjék be rajtam kegyelmed, URam, és megígért szabadításod, ⁴²hogy választ tudjak adni gyalázóimnak, hiszen igédben bízom. ⁴³Ne vedd ki számból teljesen az igazság beszédét, mert a te döntésedre várok. ⁴⁴Meg akarom tartani törvényedet állandóan, mindörökké. ⁴⁵Tágas téren járok, ha a te utasításodat keresem. ⁴⁶Királyoknak is elmondom intelmeidet, és nem vallok szégyent. ⁴⁷Gyönyörködöm parancsolataidban, mert szeretem őket. ⁴⁸Elfogadom parancsolataidat, mert szeretem őket, és elmélkedem rendelkezéseiden. ⁴⁹Emlékezz szolgádnak tett ígéretedre, amelyhez nekem reménységet adtál. ⁵⁰Ez a vigasztalásom nyomorúságomban, mert beszéded megelevenít engem. ⁵¹Bármennyire csúfolnak is a kevélyek, mégsem hajolok el törvényedtől. ⁵²Ha ősrégi döntéseidre gondolok, megvigasztalódom, URam! ⁵³Elragad az indulat a bűnösök miatt, akik elhagyták törvényedet. ⁵⁴Rendelkezéseid olyanok nekem, mint az énekek, azon a helyen, ahol jövevény vagyok. ⁵⁵URam, éjjel is gondolok nevedre, megtartom törvényedet. ⁵⁶Ez jutott nekem, mert megfogadtam utasításaidat. ⁵⁷URam, én örökségem! Ígérem, hogy megtartom igéidet. ⁵⁸Teljes szívből esedezem előtted: légy kegyelmes hozzám ígéreted szerint! ⁵⁹Utaimat megfontolom, lépteimet intelmeidhez igazítom. ⁶⁰Sietek, nem tétovázom, megtartom parancsolataidat. ⁶¹Ha bűnösök kötelei fonnak is körül, nem feledkezem meg törvényedről. ⁶²Éjfélkor fölkelek, hogy hálát adjak neked igazságos döntéseidért. ⁶³Barátja vagyok mindazoknak, akik istenfélők, és megtartják utasításaidat. ⁶⁴URam, kegyelmed betölti a földet. Taníts engem rendelkezéseidre! ⁶⁵Jót tettél szolgáddal ígéreted szerint, URam! ⁶⁶Taníts engem helyes értelemre és ismeretre, mert hittel fogadtam parancsolataidat. ⁶⁷Mielőtt nyomorúság ért, tévelyegtem, de most megtartom beszédedet. ⁶⁸Jó vagy te, és jót teszel, taníts engem rendelkezéseidre! ⁶⁹Hazugságot koholtak ellenem a kevélyek, de én megfogadom utasításaidat tiszta szívből. ⁷⁰Kövér a szívük, érzéketlen, én pedig törvényedben gyönyörködöm. ⁷¹Jó nekem, hogy nyomorúság ért, hogy megtanuljam rendelkezéseidet. ⁷²Jobb nekem a te törvényed, mint ezernyi arany és ezüst. ⁷³Kezed alkotott és megerősített, tégy értelmessé, hogy megtanuljam parancsolataidat! ⁷⁴Látnak engem, és örülnek az istenfélők, mert igédben reménykedem. ⁷⁵Tudom, URam, hogy igazak döntéseid, igazad volt, hogy megaláztál. ⁷⁶Vigasztaljon meg engem szereteted, ahogyan megígérted szolgádnak. ⁷⁷Teljesedjék be rajtam irgalmad, hogy éljek, mert törvényedben gyönyörködöm. ⁷⁸Szégyenüljenek meg a kevélyek, mert galádul bántak velem, én pedig utasításaidon elmélkedem. ⁷⁹Forduljanak hozzám az istenfélők, akik ismerik intelmeidet. ⁸⁰Bár lenne szívem tökéletes rendelkezéseid szerint, hogy ne valljak szégyent! ⁸¹Szabadításod után sóvárog lelkem, igédben reménykedem. ⁸²Sóvárogva tekintek ígéretedre: Mikor vigasztalsz meg engem? ⁸³Bár olyan vagyok, mint a füstre tett tömlő, nem feledkezem meg rendelkezéseidről. ⁸⁴Hány napja van még szolgádnak? Mikor tartasz ítéletet üldözőimen? ⁸⁵Vermeket ástak nekem a kevélyek, akik nem törvényed szerint élnek. ⁸⁶Minden parancsolatod igaz. Galádul üldöznek, segíts meg! ⁸⁷Csaknem kiirtottak a földről, mert nem hanyagoltam el utasításaidat. ⁸⁸Tartsd meg életemet kegyelmesen, én pedig megtartom intelmeidet. ⁸⁹URam, igéd örökké megmarad, szilárdan, akár az ég. ⁹⁰Nemzedékről nemzedékre megmarad igazságod. Megszilárdítottad a földet, ezért áll rendíthetetlenül. ⁹¹Döntéseid szerint áll ma is, mert téged szolgál a mindenség. ⁹²Ha nem törvényed gyönyörködtetne, elpusztulnék nyomorúságomban. ⁹³Sohasem felejtem el utasításaidat, mert azokkal éltetsz engem. ⁹⁴Tied vagyok! Szabadíts meg, hiszen utasításaidat kutatom. ⁹⁵Arra várnak a bűnösök, hogy elpusztíthassanak, de én intelmeidre figyelek. ⁹⁶Látom, hogy vége lesz mindennek, ami megvan, de a te parancsolatod végtelen. ⁹⁷Mennyire szeretem törvényedet! Egész nap azon elmélkedem. ⁹⁸Bölcsebbé tesz ellenségeimnél parancsolatod, és enyém marad az örökké. ⁹⁹Minden tanítómnál okosabb lettem, mert intelmeiden elmélkedem. ¹⁰⁰Értelmesebb vagyok a véneknél, mert megfogadtam utasításaidat. ¹⁰¹Nem lépek lábammal semmilyen rossz útra, hogy megtarthassam igédet. ¹⁰²Döntéseidtől nem tértem el, mert te tanítottál azokra. ¹⁰³Milyen édesek ínyemnek ígéreteid! Édesebbek, mint számnak a méz. ¹⁰⁴Utasításaid értelmessé tettek, ezért gyűlölök minden hamis ösvényt. ¹⁰⁵Lábam előtt mécses a te igéd, ösvényem világossága. ¹⁰⁶Esküszöm és fogadom, hogy megtartom igazságos döntéseidet. ¹⁰⁷Nagy nyomorúságba jutottam, tartsd meg életemet ígéreted szerint, URam! ¹⁰⁸Önként vállalt fogadalmaimat fogadd kegyesen, URam, és taníts engem döntéseidre! ¹⁰⁹Életem folyton veszélyben van, törvényedről mégsem feledkezem meg. ¹¹⁰Csapdát készítettek nekem a bűnösök, utasításaidtól mégsem tértem el. ¹¹¹Intelmeidet kaptam örökségül örökre, azok örvendeztetik szívemet. ¹¹²Szívből törekszem rendelkezéseid teljesítésére, ennek örök jutalma van. ¹¹³Gyűlölöm a kétszínűséget, de szeretem törvényedet. ¹¹⁴Rejtekhelyem és pajzsom vagy, igédben reménykedem. ¹¹⁵Távozzatok tőlem, ti, gonosztevők! Én megfogadom, Istenem, parancsolataidat. ¹¹⁶Támogass engem ígéreted szerint, hogy éljek, és ne szégyenítsd meg reménységemet! ¹¹⁷Erősíts engem, hogy megszabaduljak, és mindig törődni fogok rendelkezéseiddel. ¹¹⁸Elveted mindazokat, akik eltérnek rendelkezéseidtől, mert ármánykodásuk galád. ¹¹⁹Salaknak tartod a föld minden bűnösét, ezért szeretem intelmeidet. ¹²⁰Megborzadt a testem, mert rettegek tőled, félek ítéleteidtől. ¹²¹Azt tettem, ami törvényes és igaz, ne szolgáltass ki azoknak, akik sanyargatnak engem! ¹²²Vállalj kezességet szolgádért, hogy a kevélyek ne hatalmaskodjanak rajtam! ¹²³Szemem epedve várja segítségedet és megígért igazságodat. ¹²⁴Bánj kegyelmesen szolgáddal, taníts engem rendelkezéseidre! ¹²⁵Szolgád vagyok, adj értelmet, hogy megismerjem intelmeidet! ¹²⁶Itt az ideje, hogy cselekedj, URam, mert megszegték törvényedet! ¹²⁷Én pedig szeretem parancsolataidat, jobban az aranynál, a színaranynál is. ¹²⁸Ezért mindenben helyeslem utasításaidat, és gyűlölök minden hamis ösvényt. ¹²⁹Csodálatosak intelmeid, azért megfogadja azokat lelkem. ¹³⁰Igéd kijelentése világosságot gyújt, értelmessé teszi az együgyűeket. ¹³¹Kinyitom számat, és csak sóhajtozom, úgy vágyódom parancsolataid után. ¹³²Fordulj felém, és könyörülj rajtam, ahogyan szoktál azokon, akik szeretik nevedet. ¹³³Szilárdítsd meg lépteimet ígéreteddel, hogy ne uralkodjék rajtam semmiféle gazság. ¹³⁴Szabadíts meg a hatalmaskodó emberektől, hogy megtarthassam utasításaidat. ¹³⁵Ragyogó arccal nézz szolgádra, és taníts engem rendelkezéseidre! ¹³⁶Könny patakzik szememből azok miatt, akik nem tartják meg törvényedet. ¹³⁷Igaz vagy, URam, és helyesek döntéseid. ¹³⁸Elrendelt intelmeid igazak, és igen megbízhatók. ¹³⁹Belső indulat sorvaszt engem, mert ellenfeleim megfeledkeztek igédről. ¹⁴⁰Nagyon tiszta a te beszéded, szolgád szereti azt. ¹⁴¹Bár kicsiny és megvetett vagyok, utasításaidat mégsem felejtem el. ¹⁴²Igazságod örökké igaz, és törvényed maradandó. ¹⁴³Ínség és nyomorúság ért engem, parancsolataid mégis gyönyörködtetnek. ¹⁴⁴Intelmeid örökké igazak, tégy értelmessé, hogy éljek! ¹⁴⁵Teljes szívből kiáltok hozzád: Hallgass meg, URam! És én megfogadom rendelkezéseidet. ¹⁴⁶Hozzád kiáltok: Szabadíts meg! És én megtartom intelmeidet. ¹⁴⁷Ébren vagyok virradatkor, és fohászkodom, igédben reménykedem. ¹⁴⁸Ébren van szemem az éjszakai őrváltáskor is, és elmélkedem ígéreteiden. ¹⁴⁹Hallgasd meg szavamat kegyelmesen! URam, döntéseiddel éltess engem! ¹⁵⁰Közel vannak hozzám, akik galádul üldöznek, törvényedtől viszont eltávolodtak. ¹⁵¹De te is közel vagy, URam, és minden parancsolatod maradandó. ¹⁵²Régóta ismerem intelmeidet, örök időkre megszabtad azokat. ¹⁵³Lásd meg nyomorúságomat, és szabadíts meg, mert nem felejtettem el törvényedet. ¹⁵⁴Pereld peremet, és válts meg, ígéreted szerint tartsd meg életemet! ¹⁵⁵Távol van a bűnösöktől a segítség, mert nem törődnek rendelkezéseiddel. ¹⁵⁶Nagy a te irgalmad, URam, döntéseiddel éltess engem! ¹⁵⁷Sokan vannak üldözőim és ellenségeim, intelmeidtől mégsem fordultam el. ¹⁵⁸Láttam a hűtleneket, és megundorodtam, mert nem tartották meg beszédedet. ¹⁵⁹Lásd, mennyire szeretem utasításaidat! URam, tartsd meg életemet kegyelmesen! ¹⁶⁰Igéd tartalma maradandó, és minden igaz döntésed örökre szól. ¹⁶¹Fejedelmek üldöznek ok nélkül, de szívemet csak igéd rettentheti meg. ¹⁶²Úgy örülök beszédednek, mint aki nagy zsákmányra talál. ¹⁶³A hazugságot gyűlölöm, utálom, törvényedet azonban szeretem. ¹⁶⁴Naponta hétszer dicsérlek téged igazságos döntéseidért. ¹⁶⁵Nagy békességük van azoknak, akik szeretik törvényedet; nem botlanak meg azok. ¹⁶⁶Segítségedben reménykedem, URam, és teljesítem parancsolataidat. ¹⁶⁷Megtartja lelkem intelmeidet, mert nagyon szeretem azokat. ¹⁶⁸Megtartom utasításaidat és intelmeidet, hiszen minden utamat ismered. ¹⁶⁹URam, hadd szálljon hozzád esedezésem, tégy értelmessé igéddel! ¹⁷⁰Jusson színed elé könyörgésem, ígéreted szerint ments meg engem! ¹⁷¹Áradjon ajkamról a dicséret, mert megtanítasz rendelkezéseidre. ¹⁷²Válaszoljon beszédedre nyelvem, mert minden parancsolatod igaz. ¹⁷³Kezed legyen segítségemre, mert utasításaidat választottam. ¹⁷⁴Szabadításodra vágyom, URam, törvényedben gyönyörködöm. ¹⁷⁵Tartsd meg életemet, hogy dicsérhesselek, és döntéseiddel segíts engem! ¹⁷⁶Bolyongok, mint az eltévedt juh. Keresd meg szolgádat, hiszen nem feledkeztem meg parancsolataidról.

KNB SZIT STL BD RUF KG

Előző zsoltár Következő zsoltár