63Jézus azonban hallgatott. A főpap azt mondta neki: Az élő Istenre kényszerítelek, mondd meg nekünk, vajon te vagy-e a Krisztus, az Isten Fia!
32Az Írásnak az a szakasza, amelyet olvasott, ez volt: „Amint a juhot levágni viszik, és amint a bárány néma a nyírója előtt, úgy nem nyitja meg a száját. 33Megaláztatásában elvétetett róla az ítélet, nemzetségét ki sorolhatná fel? Mert élete felvitetik a földről.” 34A főember megkérdezte Fülöptől: Kérlek, kiről mondja ezt a próféta? Önmagáról vagy valaki másról? 35Fülöp beszélni kezdett, és az Írásnak ebből a helyéből kiindulva hirdette neki Jézust.
3Istenem! Hívlak nappal, de nem válaszolsz, éjszaka is, de nem tudok elcsendesedni. 12Ne légy tőlem távol, mert közel van a baj, és nincs, aki segítsen! 13Hatalmas bikák vettek körül, bekerítettek a básáni bivalyok. 14Föltátották rám szájukat, mint a marcangoló, ordító oroszlán. 15Szétfolytam, mint a víz, kificamodtak a csontjaim. Szívem, mint a viasz, megolvadt bensőmben. 17Mert kutyák vettek körül engem, gonoszok bandája kerített be, átlyukasztották kezemet, lábamat. 21Ments meg engem a fegyvertől, életemet a kutyák hatalmából! 22Szabadíts meg az oroszlán szájából és a bivalyok szarvai közül engem, nyomorultat! 14De én meg sem hallom, mintha süket volnék, olyan vagyok, mint egy néma, aki nem nyitja ki száját. 15Olyan vagyok, mint aki nem hall, és szájában nincs ellenvetés. 10Néma maradok, nem nyitom ki számat, hiszen te munkálkodsz.