Harmadik ének: A kegyesek szenvedése és annak értelme

3 ¹Én vagyok az a férfi, aki nyomorúságot látott az Úr haragjának botja miatt. ²Sötétben űzött, hajtott, ahol nincs világosság. ³Bizony, ellenem fordítja kezét újra meg újra, egész nap. ⁴Elsorvasztotta húsom és bőröm, összetörte csontjaimat. ⁵Falat húzott körém, méreggel és fáradsággal kerített be engem. ⁶Vaksötétbe helyezett engem, mint a régen meghaltakat. ⁷Falat emelt körém, nem juthatok ki, súlyos bilincsbe vert. ⁸Ha segítségért kiáltok is, elzárkózik imádságom elől. ¹⁴Nevetséges lettem minden nép előtt, és gúnydalt énekelnek rólam egész nap. ¹⁵Keserűséggel lakatott jól, bánattal itatott. ¹⁶Kavicsot rágatott velem, hamuba kényszerített engem. ¹⁷Elvette békességemet, elfeledtem, mi a jólét. ¹⁸Már azt gondoltam: Nem lehet reménykednem és bizakodnom az ÚRban! ¹⁹Üröm és méreg nyomorúságomra és hontalanságomra gondolnom; ²⁰mindig erre gondol, és elcsügged a lelkem.

KNB SZIT STL BD RUF KG