14Hát én hogy felelhetnék meg neki, hogy találhatnék megfelelő szavakat ellene? 15Ha igazam volna, sem ellenkezhetnék vele; mint bírámhoz, könyörögnöm kellene. 16Ha kiáltanék és válaszolna, akkor sem hinném, hogy figyel hangomra. 17Hiszen viharral kerget engem, ok nélkül szaporítja sebeimet. 18Nem hagyja, hogy lélegzethez jussak, keserűséggel tölt el engem. 19Az erőszakra azt mondja: Nálam nincs erősebb! A törvénykezésre pedig: Ki merne bevádolni engem? 20Ha igazam lenne is, bűnösnek mondana szája, ha feddhetetlen lennék is, hamisnak tartana. 21Feddhetetlen vagyok! Nem törődöm magammal, megvetem az életemet. 22Már úgyis mindegy, kimondom tehát: Véget vet feddhetetlennek és bűnösnek egyaránt. 23Ha ostora hirtelen megöl valakit, ő csak gúnyolódik az ártatlan kétségbeesésén. 32Mert ő nem ember, mint én, akinek azt felelhetném: Vigyük bíró elé a vitánkat! 33Nincs is köztünk döntőbíró, aki mindkettőnkre rátehetné kezét. 34Ha levenné rólam vesszejét, és rettentése nem ijesztene, 35akkor beszélnék, és nem félnék tőle, hiszen erre magamtól semmi okom sincsen.