34Ha pusztította őket, hozzá fordultak,
megtértek és virradatkor hozzá folyamodtak.
35Megemlékeztek arról, hogy Isten az oltalmazójuk,
s a fölséges Isten a megváltójuk.
36Szerették őt szájukkal,
hazudtak neki nyelvükkel,
11Bizony, ostobák Tánisz fejedelmei,
a fáraó bölcs tanácsosai oktalan tanácsot adnak.
Hogyan mondhatjátok a fáraónak:
»Bölcsek fia vagyok én, ősrégi királyok fia?«
12Hol vannak hát a bölcseid?
Adják neked hírül és mondják meg,
mit határozott a Seregek Ura Egyiptom felől!
13Balgák lettek Tánisz fejedelmei,
tévedtek Memfisz fejedelmei;
félrevezették Egyiptomot törzseinek sarkkövei.
14Az Úr a bensejükbe keverte a szédelgés szellemét,
hogy félrevezessék Egyiptomot minden tettében,
ahogy a részeg tántorog okádékában.
8»Nemde azon a napon
– mondja az Úr –,
elvesztem a bölcseket Edomból, s a bölcsességet Ézsau hegyéről?
Jegyzetek
1,8 Edom örült Jeruzsálem pusztulásának. Ám most utóléri az ítélet, közmondásos bölcsessége nem segíthet rajta.