Káldi-Neovulgáta

A Zsoltárok könyve

31. ZSOLTÁR (30) 31 *Isten, a biztos menedék1A karvezetőnek: zsoltár Dávidtól.
2Te vagy Uram én reményem,
ne hagyj soha szégyent érnem!
Igazságodban szabadíts meg engem!
*3Hajtsd hozzám füledet,
siess, szabadíts meg!
Légy oltalmazó sziklám és megerősített házam,
hogy megszabadíts engem!
4Mert erősségem és menedékem te vagy,
nevedért vezess és irányíts engem!
5Kiszabadítasz a hálóból,
amit titkon vetettek nekem,
hiszen te vagy erősségem.
*6Kezedbe ajánlom lelkemet,
ments meg engem, Uram, igazság Istene!
7Gyűlölöd azokat, akik üres hiúságok után futnak,
én azonban az Úrba vetem bizalmamat.
8Ujjongva örvendek irgalmasságodnak,
hisz megláttad megalázottságomat,
észrevetted ínségemet.
9Nem juttattál ellenség kezére,
sőt tágas térre állítottad lábamat.
10Könyörülj rajtam, Uram, mert szorongatnak engem,
szemem elhomályosul a bánattól, odavan testem, lelkem,
11mert fájdalomban enyészik el életem,
és éveim siránkozásban.
Az ínségtől ellankad erőm
és csontjaim sorvadoznak.
12Temérdek ellenségem miatt csúfsággá lettem,
szomszédaim és ismerőseim nagyon félnek tőlem:
akik meglátnak az utcán, elfutnak előlem.
13Mint a halott, feledésbe mentem a szívekben,
mint összetört edény, olyanná lettem.
14Mert hallottam sokak szidalmazását,
az iszonyatot mindenfelől;
Amint egybegyűltek ellenem mindannyian,
és azon tanakodtak, hogy elveszik életem.
15Én azonban benned bízom, Uram!
Azt mondom: „Te vagy az én Istenem,
16sorsom a te kezedben van.”
Ments meg ellenségeim kezéből és üldözőimtől!
17Ragyogtasd fel szolgád fölött arcodat,
szabadíts meg irgalmasságodban!
18Uram, ne hagyd, hogy szégyent valljak,
hisz segítségül hívlak téged.
Érje szégyen a gonoszokat
és némuljanak el az alvilágban!
19Némuljanak el az álnok ajkak,
melyek az igaz ellen gonoszul szólnak,
kevélyen és megvetéssel.
20Uram, milyen nagy a te jóságod,
amelyet elrejtettél a téged félők számára,
amelyet a benned bízóknak juttatsz
az emberek fiai előtt!
21Elrejted őket arcod rejtekében
az emberek háborgatása elől.
Megoltalmazod őket hajlékodban
a perlekedő nyelvektől.
22Áldott az Úr, mert csodásan megmutatta
irgalmát nekem a megerősített városban!
23Én ugyan azt gondoltam ijedtemben:
„Elvetettél szemed elől engem!”
Te azonban meghallgattad könyörgésem szavát,
amikor hozzád kiáltottam.
24Szeressétek az Urat, összes szentjei,
mert az Úr megőrzi a hűségest,
de bőségesen megfizet a kevélyen cselekvőknek.
25Legyetek bátrak és erősítsétek meg szívetek,
mindnyájan, akik az Úrban reménykedtek!