Zakariás könyve

4 Ötödik látomás: a mécstartó¹Aztán visszatért az az angyal, aki bennem beszélt, és felkeltett engem, úgy, mint amikor valakit az álmából keltenek fel, ²és kérdezte tőlem: »Mit látsz?« És mondtam: »Íme, egy színarany mécstartót látok; a tetején olajtartó van, hét mécses van rajta, s a rajta levő mécseseknek hét csövecskéjük van; ³és mellette két olajfa van, az egyik a mécstartótól jobbra, a másik pedig tőle balra.«
   ⁴Ekkor megszólaltam, és megkérdeztem az angyalt, aki bennem beszélt: »Mik ezek, uram?« ⁵És felelt az angyal, aki bennem beszélt, és kérdezte tőlem: »Vajon nem tudod-e, mik ezek?« És mondtam: »Nem, uram.«
   *⁶Ő pedig felelt és így szólt hozzám: »Ezt a szózatot intézi az Úr Zerubbábelhez: Nem hadsereg által és nem erőszak által, hanem az én lelkem által – mondja a Seregek Ura. ⁷Mi vagy te nagy hegy Zerubbábel előtt? Síksággá leszel! Ő majd felteszi az oromkövet, s közben ezt fogják kiabálni: mily nagyszerű, mily nagyszerű. ⁸Ekkor az Úr a következő szózatot intézte hozzám: ⁹Zerubbábel keze vetette meg e ház alapját, és az ő keze fejezi is majd be; és megtudjátok majd, hogy a Seregek Ura küldött engem hozzátok. ¹⁰Bizony, akik gúnnyal illették a kis kezdet napjait, örvendeznek majd, ha látják Zerubbábel kezében az oromkövet. Az a hét pedig az Úr szeme, mely bejárja az egész földet.«
   *¹¹Én pedig megszólaltam és azt mondtam neki: »Mi az a két olajfa a mécstartótól jobbra és balra?« ¹²És másodszor is mondtam neki: »Mi az olajfáknak az a két hajtása, amelyből két aranytölcséren keresztül ömlik az aranyszínű olaj?« ¹³Ő így szólt hozzám: »Nem tudod-e, hogy mik ezek?« Mondtam: »Nem, uram.« ¹⁴Ő azt mondta: »Ez az a két felkent, akik az egész föld uralkodója előtt szolgálnak.«