Keresés a Bibliában

Keresés a Bibliában

Igehely

43

1Dísze az égbolt a magasban;
az ég szépségének látványa milyen dicső!

2A felkelő nap, amikor megjelenik, hirdeti,
hogy csodálatos a Magasságbeli alkotása!

3Perzseli délben a földet,
ki tudja hőségét elviselni?
Izzó tüzelővel megtelt kemencénél

4háromszorta inkább perzseli a nap a hegyeket,
tüzes sugarakat lövell,
és fényben úszva megvakítja a szemet.

5Nagy az Úr, aki azt alkotta,
az ő parancsára siet pályáján.

6A hold is mindenkor a maga idejében
mutatja az időt, és jel örök időkre.

7A hold jelzi az ünnepnapot,
világító az, amely telte után megfogyatkozik,

8– az ő neve szerint van a hónap –
majd csodás módon növekszik töltéig.

9Magasságbeli harci fegyver az,
amely dicsőn ragyog az égbolton.

10Az ég dísze a csillagok pompája,
beragyogja velük az Úr a világot a magasból.

11A Szent szavára rendben állnak,
és nem lankadnak őrhelyükön.

12Nézd a szivárványt és áldd az alkotóját,
mert igen gyönyörű az a pompájában,

13átfogja az eget nagyszerű ívével,
a Magasságbeli keze feszítette ki.

14Parancsa által sietteti a havat,
és szaporán küldi el ítélete villámait,

15ezért nyílnak meg a tárházak,
és repülnek ki a felhők, mint a madarak.

16Fölségében helyezte el a felhőket,
és tördeli össze a jégeső szemeit.

17Megrendülnek a hegyek tekintetétől,
és akarata szerint fúj a déli szél,

18mennydörgésének szava felriasztja a földet,
s az északi vihar, a szelek összecsapása.

19Elhinti a havat, mint a pihenni szálló madarakat,
s az leereszkedik, mint a szálló sáska.

20Csodálja a szem fehér színének szépségét,
és elámul a szív a hullásától.

21Mint a sót, úgy hinti a zúzmarát a földre,
s amikor megfagyott, olyan az, mint a bojtorján tüskéi.

22Fúj a hideg északi szél,
mire kristállyá fagy a víz színe,
bevon minden állóvizet,
és mintegy páncéllal borítja a tavat.

23Elemészti a hegyeket és megperzseli a pusztát,
és mint a tűz, elégeti a zöldet.

24Gyógyulás minderre a felhők csepegése,
a hulló harmat, amely felüdíti azt, ami elszikkadt.

25Szavára eláll a szél,
akaratával csendesítette le a világtengert,
és helyezte el benne az Úr a szigeteket.

26Akik bejárták a tengert, beszélnek veszedelmeiről,
ha hallunk róluk, szinte elámulunk.

27Nagyszerű csodadolgok vannak benne:
állatok és mindenféle szörnyetegek különböző fajai,
iszonyatos teremtmények!

28Általa ér az út sikeres véghez,
és szava rendez el mindent.

29Még sokat mondhatnánk, de szavunk elégtelen.
A beszéd vége pedig: ő van mindenben!

30Ha dicsőítjük, meddig jutunk el?
Hisz ő hatalmasabb minden művénél!

31Félelmetes az Úr és szerfölött hatalmas,
csodálatos az ő ereje!

32Dicsérjétek az Urat, amennyire tőletek telik,
mert ő még többre méltó,
és csodálatos az ő fensége!

33Áldjátok az Urat, magasztaljátok őt, amennyire tudjátok,
mert nagyobb minden dicséretnél!

34Akik magasztaljátok őt, kapjatok új erőre,
ne lankadjatok, mert el nem éritek!

35Ki látta őt, hogy le tudná írni,
és ki tudta magasztalni, úgy, amint kezdettől fogva van?

36Van sok elrejtett dolog, ezeknél is különb,
mert keveset láttunk műveiből.

37Mindezt azonban az Úr alkotta,
és bölcsességet adott a jámboroknak.