5 ¹Mivel tehát elnyertük a megigazulást a hitből, békességünk van Istennel a mi Urunk, Jézus Krisztus által. ²Őáltala megnyílt számunkra az út a hit által a kegyelemhez, amelyben kitartunk, és dicsekszünk Isten dicsőségének reménysége alapján. 9 ¹Igazat mondok Krisztusban, nem hazudom, a lelkiismeretem mellettem tesz tanúságot a Szentlélekben, ²hogy nagy a szomorúságom és szívemnek fájdalma szüntelen. ³Hiszen azt kívánnám, hogy magam legyek átkozottként távol Krisztustól testvéreimért, test szerint való rokonaimért, ⁴az izraelitákért, akiké a gyermekké fogadás, a dicsőség, a szövetségek, a törvényadás, az istentisztelet és az ígéretek. ⁵Övék az atyák, és test szerint Krisztus is közülük való, aki Isten mindenek fölött, áldott legyen mindörökké! Ámen.
⁶Az nem lehet azonban, hogy Isten igéje meghiúsult. Hiszen nem mind izraelita, aki Izraeltől származik; ⁷és nem is mindnyájan Ábrahám fiai azért, mert az ő leszármazottjai; hanem: »Izsák utódait hívják majd a te utódodnak«. ^{(Ter 21,12) 8}Más szóval: nem azok fiai Istennek, akik a test fiai, hanem az ígéret fiai, azok számítanak utódnak. ⁹Az ígéret ugyanis így hangzik: »Ez idő tájban eljövök, és Sárának fia lesz«. ^{(Ter 18,10) 10}Ezt nemcsak az ő esete mutatja, hanem Rebekáé is, aki egytől, Izsák atyánktól foganta fiait, ¹¹mert mielőtt még megszülettek volna, s akár jót, akár rosszat tettek volna – azért, hogy az Isten szabad választása megmaradjon –, ¹²nem a tettekért, hanem a meghívó akaratából Rebekka ezt a kijelentést kapta: »az idősebb lesz a fiatalabbnak a szolgája«, ^{(Ter 25,23) 13}amint írva van: »Jákobot szerettem, Ézsaut pedig gyűlöltem« .
^{(Mal 1,2-3) 14}Mit szólunk ehhez? Nem igazságtalanság ez Isten részéről? Semmi esetre sem! ¹⁵Hiszen így szól Mózeshez: »Könyörülök azon, akin könyörülök, és irgalmazok annak, akinek irgalmazok«.
^{(Kiv 33,19) 16}Tehát nem azon múlik, aki akar, vagy aki törekszik, hanem a könyörülő Istenen. ¹⁷Az Írás ugyanis azt mondja a fáraónak: »Azért támasztottalak téged, hogy megmutassam rajtad hatalmamat, s nevemet világszerte hirdessék«. ^{(Kiv 9,16) 18}Azon könyörül tehát, akin akar, s azt teszi megátalkodottá, akit akar.
¹⁹Azt mondod majd nekem erre: »Akkor miért hibáztat mégis? Hiszen ki állhat ellen az ő akaratának?« ²⁰Ember! Ki vagy te, hogy perbe szállj Istennel? Vajon kérdi-e az edény a formálójától: »Miért alkottál engem ilyennek?« ^{(Iz 29,16) 21}Nincs-e a fazekasnak hatalma az agyag fölött, hogy ugyanazon anyagból az egyik edényt tisztes célra készítse, a másikat dicstelenre? ²²Isten pedig nem a haragját akarta-e megmutatni és a hatalmát megláttatni, és nem azért hordozta-e türelemmel a harag eszközeit, amelyek pusztulásra készültek? ²³És nem azért, hogy megismertesse dicsőségének gazdagságát az irgalmasság eszközein, amelyeket dicsőségre készített, ²⁴amilyenek mi vagyunk, akiket meghívott nemcsak a zsidók, hanem a pogányok közül is?

²⁵Ahogy Ózeásnál mondja:
»Aki nem népem, azt népemnek fogom hívni,
és a nem kedveltet kedveltnek«.

^{(Óz 2,25k)}

²⁶És akkor ez lesz:
»Azon a helyen, ahol azt mondták nekik:
‘Ti nem vagytok népem’,
ott az élő Isten fiainak hívják majd őket«{Óz 2,1}.

²⁷Izajás pedig fennen hirdeti Izraelről: »Ha Izrael fiainak száma annyi lesz is, mint a tenger fövénye, csak a maradék üdvözül. ²⁸Szavát ugyanis beteljesíti és sietve végrehajtja az Úr a földön«. ^{(Iz 10,22-23)}

²⁹Amint előre megmondta Izajás:
»Ha a seregek Ura nem hagyott volna nekünk utódot,
úgy jártunk volna, mint Szodoma,
és olyanok lettünk volna, mint Gomorra«.

³⁰Mit mondjunk tehát? Azt, hogy a nemzetek, akik nem jártak a megigazulás útján, elnyerték a megigazulást, mégpedig a hitből való megigazulást. ³¹Izrael ellenben törekedett a megigazulás törvényére, mégsem érte el a törvény célját. ³²Miért? Mert nem a hit, hanem a tettek által akarta azt elérni. Megbotlottak a botlás kövében,

³³amint írva van:
»Íme, Sionban leteszem a botlás kövét
és a botrány szikláját,
és senki sem szégyenül meg,
aki hisz benne«.

10 ¹Testvérek! Szívemből kívánom és könyörgök Istenhez az ő üdvösségükért. ²Mert tanúságot teszek mellettük, hogy megvan bennük a buzgóság Istenért, de ez a nem ismerők buzgósága. ³Nem ismerték el ugyanis az Istentől való megigazulást, s a magukét igyekeztek helyébe állítani; nem vetették alá magukat az Istentől való megigazulásnak. ⁴Pedig Krisztus a törvény végcélja, mindenkinek a megigazulására, aki hisz.
⁵Mózes ugyanis azt írja a törvényből eredő megigazulásról: »Az ember, aki teljesíti azt, élni fog általa«. ^{(Lev 18,5) 6}A hitből eredő megigazulásról pedig így szól: »Ne mondd szívedben: Ki megy föl az égbe?«– tudniillik, hogy Krisztust lehozza. ^{(MTörv 30,12}<fs) 7}Vagy: »Ki száll le az alvilágba?«– tudniillik, hogy Krisztust a halottak közül visszahívja. ^{(Zsolt 107,26}<fs) 8}Az Írás viszont mit mond? »Közel van hozzád az ige, a szádban és a szívedben«. Ez tudniillik a hit igéje, amelyet hirdetünk. ^{(MTörv 30,14) 9}Ha tehát a száddal vallod, hogy »Jézus az Úr!«, és a szívedben hiszed, hogy Isten feltámasztotta őt a halottak közül, üdvözülsz. ¹⁰A szív hite megigazulásra, a szájjal való megvallás pedig üdvösségre szolgál.

¹¹Az Írás ugyanis azt mondja:
»Mindaz, aki hisz benne, meg nem szégyenül«.

¹²Nincsen ugyanis különbség zsidó és görög között, mert mindnyájuknak ugyanaz az egy Ura van, aki bőkezű mindazokhoz, akik segítségül hívják őt. ¹³Mert mindenki, aki segítségül hívja az Úr nevét, üdvözül.
^{(Jo 3,5) 14}De hogyan hívják segítségül azt, akiben nem hisznek? S hogyan higgyenek abban, akiről nem hallottak? S hogyan halljanak, ha nincsen, aki hirdesse?

¹⁵S hogyan hirdessék, ha nem küldték őket? Amint meg van írva:
»Milyen gyönyörűségesek azok lábai,
akik a jó hírt hirdetik!«

¹⁶De nem mindnyájan fogadták engedelmességgel a jó hírt. Azért mondja Izajás:
»Uram, ki hitt annak, amit hallott tőlünk?«

¹⁷Eszerint a hit hallásból van, a hallás pedig Krisztus szava által.

¹⁸De kérdem én: Talán nem hallották? Sőt, ellenkezőleg:
»Hangjuk elhatott az egész földre,
s beszédük a földkerekség határaira«.

¹⁹Vagy kérdem én: Talán Izrael nem értette meg? Mózes mondja először:
»Versengésre indítalak benneteket azok ellen, akik ‘nem népem’,
és oktalan nép által haragra ingerellek titeket«.

²⁰Izajás bátran kimondja: »Megtaláltak engem, akik nem kerestek, és kinyilvánítottam magam azoknak, akik nem kutattak utánam«.
^{(Iz 65,1) 21}Izraelhez azonban így szól: »Kitártam kezemet egész nap a hitetlen és ellenszegülő nép felé«.
^{(Iz 65,2)} 11 ¹Azt kérdem tehát: Vajon elvetette Isten az ő népét? Semmi esetre sem! Hiszen én is izraelita vagyok, Ábrahám utóda Benjamin törzséből. ²Isten nem taszította el népét, amelyet eleve magáénak ismert. Vagy nem tudjátok, mit mond az Írás Illésről, hogyan tesz panaszt Istennél Izrael ellen? ^{(Zsolt 94,14) 3}»Uram, prófétáidat megölték, oltáraidat felforgatták, egyedül én maradtam meg, s nekem is az életemre törnek«.
^{(1Kir 19,10)}

⁴És mit mond neki az isteni válasz?
»Meghagytam magamnak hétezer férfit,
akik nem hajtottak térdet Baál előtt«{1Kir 19,18}.

⁵Éppígy a jelenben is van maradék a kegyelemből való kiválasztás alapján. ⁶De ha kegyelemből, akkor már nem tettek fejében; különben a kegyelem már nem volna kegyelem.
⁷Hogyan is van tehát? Amit Izrael keres, azt nem érte el, a választottak pedig elérték. A többiek viszont vakok lettek,

⁸amint meg van írva:
»Isten a kábulat lelkét adta nekik;
szemeket, hogy ne lássanak,
füleket, hogy ne halljanak,
mind a mai napig«.

^{(Iz 6,9-10; MTörv 29,3)}

⁹Dávid is azt mondja:
»Asztaluk váljék számukra tőrré és csapdává,
botránkozássá és megtorlássá!

¹⁰Szemük homályosodjék el, hogy ne lássanak,
és hátukat görnyeszd meg egészen!«

¹¹Azt kérdem mármost: Vajon úgy botlottak-e meg, hogy végleg elessenek? Semmi esetre sem. Ellenkezőleg, az ő bukásukból üdvösség támadt a nemzeteknek azért, hogy őket versengésre serkentse. ¹²Ha pedig már a bukásuk is nyereség a világnak, és mulasztásuk gazdagodás a nemzeteknek, mennyivel inkább az lesz a beteljesedésük!
¹³Nektek, nemzeteknak azonban azt mondom: Amennyiben én a nemzetek apostola vagyok, a szolgálatomat megbecsülöm, ¹⁴hátha versengésre serkenthetem véreimet, és üdvözítek közülük egyeseket. ¹⁵Mert ha az ő félreállításuk a világ megbékélését szolgálja, mi más lesz a befogadásuk, ha nem élet a halálból? ¹⁶Ha a termés zsengéje szent, a belőle készült tészta is az, és ha a gyökér szent, az ágak is azok. ¹⁷Ha egyik-másik ág le is törött, téged pedig vadolajfa létedre beoltottak közéjük, s így részese lettél az olajfa gyökerének és dús nedvének, ¹⁸ne kérkedj az ágak ellenében. Ha kérkedsz, tudd meg, hogy nem te hordozod a gyökeret, hanem a gyökér téged.
¹⁹Mondhatnád ugyan: »Azért törték le azokat az ágakat, hogy engem beoltsanak.« ²⁰Igen, ők a hitetlenség következtében törtek le, te azonban a hit által állsz; ne légy tehát fennhéjázó, hanem félj. ²¹Mert ha Isten nem kegyelmezett meg a természetes ágaknak, neked sem fog megkegyelmezni!
²²Lásd meg tehát Isten jó voltát és szigorúságát! Azok iránt, akik elestek, a szigorúságát, irántad pedig Isten jóvoltát, ha megmaradsz a jóságban – máskülönben téged is le fognak metszeni. ²³De ha felhagynak hitetlenségükkel, őket is beoltják, mert Istennek van hatalma, hogy újra beoltsa őket. ²⁴Ha ugyanis téged kivágtak a természetes vadolajfából, és beoltottak a természet rendjén kívül a nemes olajfába, mennyivel inkább be fogják oltani saját olajfájukba azokat, akik a természet szerint oda tartoznak?
²⁵Nem akarom, testvérek, hogy saját bölcsességetekre hagyatkozzatok, és meg ne ismerjétek azt a titkot, hogy a vakság Izraelnek csak egy részében következett be, addig, amíg a nemzetek összessége be nem lép,

²⁶s így majd egész Izrael üdvözül, amint meg van írva:
»Eljön a Szabadító Sionból,
és elfordítja Jákobtól a gonoszságot.

^{(Iz 59,20-21 G)}

²⁷S ez lesz velük a szövetségem,
amikor elveszem a bűneiket«.

^{(Jer 31,33-34) 28}Ők az evangéliumot tekintve ellenségek ugyan a ti javatokra; a kiválasztottságot tekintve azonban igen kedvesek az ősök kedvéért. ²⁹Isten ugyanis nem bánja meg adományait és hívását. ³⁰Hiszen ahogyan egykor ti nem hallgattatok Isten szavára, most azonban irgalmasságot nyertetek az ő engedetlenségük miatt: ³¹ugyanúgy ők most engedetlenek az irántatok megnyilvánult irgalmasság miatt, hogy most ők is irgalmasságot nyerjenek. ³²Isten ugyanis mindenkit engedetlenségbe zárt, hogy mindenkin könyörüljön.
³³Milyen nagy Isten gazdagságának, bölcsességének és tudásának mélysége! Mennyire megfoghatatlanok az ő ítéletei, és kifürkészhetetlenek az ő útjai!

³⁴Mert ki ismerte az Úr gondolatát?
Vagy ki volt az ő tanácsadója?

³⁵Vagy ki adott előbb neki,
hogy vissza kellene fizetnie?

^{(Iz 40,13-14}<br) 36}Mert minden belőle, általa és érte van. Dicsőség neki mindörökké! Ámen.

KNB SZIT STL BD RUF KG