10Derék asszonyt ki talál?
Becse a korallokét messze meghaladja!
Derék asszonyt ki talál?
Becse a korallokét messze meghaladja!
1A masszai Águrnak, Jáke fiának mondásai.
Így szól a férfi, akivel Isten van,
és mert Isten vele van, bátorsággal mondja:
2Balgább vagyok, mint a többi ember,
és nincsen emberi bölcsességem!
3Nem tanultam bölcsességet,
hogyan ismerném tehát a Legszentebbet?
4Ki ment fel az égbe és szállott alá?
A szelet ki gyűjtötte kezébe?
A vizet ki kötötte mintegy köpenybe,
ki állította föl a földnek minden szélét?
Hogy hívják? És mi a neve a fiának, ha tudod?
5Isten minden szava állja a tüzet,
védőpajzs ő azoknak, akik benne bíznak.
6Szavaihoz mit sem szabad hozzátenned,
hogy meg ne korholjon és hazugságban ne maradj!
7Két dolgot kérek tőled,
ne tagadd meg tőlem, mielőtt meghalok:
8Tartsd távol tőlem a hamisságot, hazugságot!
Ne adj nekem se nyomort, se gazdagságot!
Csak annyit adj ennem, amennyi elegendő,
9hogy jóllakván meg ne tagadjalak,
és ne mondjam: »Ki az az Úr?«
vagy szükségtől hajtva ne lopjak,
és meg ne gyalázzam Istenem nevét!
10Ne rágalmazd a szolgát uránál,
hogy meg ne átkozzon, és meg ne bűnhődj!
11Olyan nemzedék ez, amely elátkozza atyját,
és nem áldja anyját,
12nemzedék, amely tiszta a saját szemében,
pedig le nem mosta magáról szennyét,
13nemzedék, amely szemét magasan hordja,
és felhúzza szemöldökét,
14nemzedék, amelynek foga megannyi kard,
és álla csupa kés,
hogy felfalja a nyomorgókat a földről,
és a szegényeket az emberek közül.
15A piócának két leánya van,
mindegyik azt mondja: »Ide vele! Ide vele!«
Három az, ami telhetetlen,
és négy, ami sohasem mondja: »elég!«:
16az alvilág, az anyaméh szája,
a föld, amely nem tud betelni vízzel,
s a tűz, amely sohasem mondja, hogy: »elég!«
17A szemet, amely atyjából csúfot űz,
és lenézi anyja szülését,
vájják ki a patakok hollói,
és falják fel a sasok fiai!
18Három dolog nem fér a fejembe,
és négyet sehogy sem értek:
19a sasnak útját az égen,
a kígyó útját a sziklán,
a hajó útját a tenger közepén,
s a férfi útját a leánynál.
20Ilyen még a házasságtörő asszony útja is:
eszik, megtörli száját,
és így szól: »Semmi rosszat sem tettem!«
21Három dolog alatt rendül meg a föld,
és négyet nem tud elviselni:
22a rabszolgát, ha király lesz belőle,
a balgát, ha jóllakik étellel,
23a gyűlölt nőt, ha férjhez megy,
s a rableányt, ha úrnője örökébe lép.
24Négy igen apró van a földön,
de azért a bölcseknél is okosabb:
25erőtlen nép a hangya,
de aratáskor gyűjti élelmét,
26gyenge nép a szirti borz,
mégis sziklába építi lakását,
27a sáskának nincsen királya,
és raja mégis rendben vonul,
28a gyík kezével kapaszkodik,
és ott van királyi palotákban.
29Hárman lépnek szépen,
és négyen járnak délcegen:
30az oroszlán, a hős az állatok között,
nem hátrál meg senki elől,
31a kakas, amint a tyúkok között büszkén lépeget,
a bak a kecskenyáj élén,
s a király, ha kiáll népe elé.
32Van, aki akkor bizonyul balgának, mikor magasra emelték:
ha okos lett volna, kezét a szájára tette volna.
33Aki fejés közben erősen nyomja a tőgyet,
vajat szorít ki belőle.
Aki erősen fújja orrát, vért nyom ki belőle.
Aki az indulatot szítja, viszályt okoz.
1Lámuelnek, Massza királyának igéi,
amelyekkel őt anyja oktatta.
2Mi az, kedvesem? Mi az, ó, méhem gyermeke?
Mi az, ó fogadalmaim gyermeke?
3Ne költsd vagyonodat nőkre,
és gazdagságodat arra, ami királyokat tönkretesz!
4Ne adj királyoknak, Lámuel,
ne adj királyoknak bort,
mert nincsen titoktartás, ahol részegség uralkodik,
5hogy ittasan el ne felejtsék a törvényt,
és meg ne másítsák a szegények igazát.
6A búslakodóknak adjátok a részegítőt,
s a bort azoknak, akik el vannak keseredve,
7hadd igyanak és felejtsék nyomorúságukat,
hogy ne gondoljanak többé bajukra!
8Nyisd ki szádat a néma érdekében,
minden jövő-menő ember ügyében,
9nyisd ki szádat igaz ítéletre,
és szolgáltass igazságot a szegénynek s a nyomorgónak!
11Férjének szíve bátran ráhagyatkozik,
és nem lesz nyereség híján.
12Jóval fizet neki és nem rosszal,
élete minden napján.
13Előszedi a gyapjút és a kendert,
és ügyes kézzel végzi a munkát,
14úgy, mint a kereskedő hajója,
messziről szerzi be élelmét.
15Még tart az éjjel, és máris felkel,
eleséget ad háza népének,
s élelmet szolgálóinak.
16Szántóföldön jár az esze, és azt meg is szerzi,
szőlőt ültet keze munkája árán.
17Derekát jól felövezi
és erős karral lát a dolgához.
18Érzi, látja, hogy szépen keres,
mécsese éjjel el nem alszik.
19Kezébe veszi a rokkát,
és ujjai megfogják az orsót.
20Megnyitja tenyerét a szegénynek,
és kinyújtja kezét a szűkölködő felé.
21Nem félti házát a hó hidegétől,
mert egész házanépének kettős a ruhája.
22Takarót készít magának,
bisszusból, bíborból van a ruhája.
23Férjének nagy a becsülete a kapuknál,
ha ülésezik az ország véneivel.
24Gyolcsot készít és eladja,
és övet ad át a kánaáninak.
25Erő és ékesség a ruhája,
ezért vidáman néz a jövő nap elé.
26Bölcsességre nyitja száját,
és nyelvén jóságos tanítás van.
27Szemmel tartja házanépe útjait,
és nem eszi a tunyaság kenyerét.
28Kiállnak fiai és boldognak hirdetik, a férje is magasztalja:
29»Sok nő gyűjtött már vagyont,
de te túltettél valamennyin!«
30 A kedvesség csal, a szépség mulandó, de az istenfélő asszony dicséretet érdemel!
31Adjatok neki keze gyümölcséből,
és tettei dicsérjék őt a kapuknál!
Jegyzetek
31,10 Alfabetikus költemény, mely a példabeszédek könyvének egyik legkésőbb keletkezett része.
31,10 Alfabetikus költemény, mely a példabeszédek könyvének egyik legkésőbb keletkezett része.
30,1 Águr szavai függeléket képeznek a salamoni gyűjtemény végén.
30,1 Massza egy arab törzs neve.
30,2 Águr inkább kérdez, mint megoldásokat ad. Isten bölcsessége kifürkészhetetlen (vö. Jób 38,1-35).
30,7 Egy ima, mely a »hazugság« szó kapcsán került ide. Szegénység és gazdagság egyaránt bűnbe viheti az embert.
30,15 A számmondások műfaja a találós kérdésekből keletkezett. A számmondások valami megmagyarázhatatlant neveznek meg. Nem vonnak le semmiféle következtetést, hanem elgondolkodásra késztetnek.
30,15 A pióca a kapzsi embert jelképezi.
30,18 A mondás a szerelem titkának csodálatosságára akar rávilágítani.
31,1 Massza egy arab törzs neve.
31,16 A nő önállóan földet vásárol. A nők ókori háttérbeszorítottságának itt semmi jelét sem érezni.