Keresés a Bibliában

Keresés a Bibliában

Igehely

30

1A masszai Águrnak, Jáke fiának mondásai.
Így szól a férfi, akivel Isten van,
és mert Isten vele van, bátorsággal mondja:

2Balgább vagyok, mint a többi ember,
és nincsen emberi bölcsességem!

3Nem tanultam bölcsességet,
hogyan ismerném tehát a Legszentebbet?

4Ki ment fel az égbe és szállott alá?
A szelet ki gyűjtötte kezébe?
A vizet ki kötötte mintegy köpenybe,
ki állította föl a földnek minden szélét?
Hogy hívják? És mi a neve a fiának, ha tudod?

5Isten minden szava állja a tüzet,
védőpajzs ő azoknak, akik benne bíznak.

6Szavaihoz mit sem szabad hozzátenned,
hogy meg ne korholjon és hazugságban ne maradj!

7Két dolgot kérek tőled,
ne tagadd meg tőlem, mielőtt meghalok:

8Tartsd távol tőlem a hamisságot, hazugságot!
Ne adj nekem se nyomort, se gazdagságot!
Csak annyit adj ennem, amennyi elegendő,

9hogy jóllakván meg ne tagadjalak,
és ne mondjam: »Ki az az Úr?«
vagy szükségtől hajtva ne lopjak,
és meg ne gyalázzam Istenem nevét!

10Ne rágalmazd a szolgát uránál,
hogy meg ne átkozzon, és meg ne bűnhődj!

11Olyan nemzedék ez, amely elátkozza atyját,
és nem áldja anyját,

12nemzedék, amely tiszta a saját szemében,
pedig le nem mosta magáról szennyét,

13nemzedék, amely szemét magasan hordja,
és felhúzza szemöldökét,

14nemzedék, amelynek foga megannyi kard,
és álla csupa kés,
hogy felfalja a nyomorgókat a földről,
és a szegényeket az emberek közül.

15A piócának két leánya van,
mindegyik azt mondja: »Ide vele! Ide vele!«
Három az, ami telhetetlen,
és négy, ami sohasem mondja: »elég!«:

16az alvilág, az anyaméh szája,
a föld, amely nem tud betelni vízzel,
s a tűz, amely sohasem mondja, hogy: »elég!«

17A szemet, amely atyjából csúfot űz,
és lenézi anyja szülését,
vájják ki a patakok hollói,
és falják fel a sasok fiai!

18Három dolog nem fér a fejembe,
és négyet sehogy sem értek:

19a sasnak útját az égen,
a kígyó útját a sziklán,
a hajó útját a tenger közepén,
s a férfi útját a leánynál.

20Ilyen még a házasságtörő asszony útja is:
eszik, megtörli száját,
és így szól: »Semmi rosszat sem tettem!«

21Három dolog alatt rendül meg a föld,
és négyet nem tud elviselni:

22a rabszolgát, ha király lesz belőle,
a balgát, ha jóllakik étellel,

23a gyűlölt nőt, ha férjhez megy,
s a rableányt, ha úrnője örökébe lép.

24Négy igen apró van a földön,
de azért a bölcseknél is okosabb:

25erőtlen nép a hangya,
de aratáskor gyűjti élelmét,

26gyenge nép a szirti borz,
mégis sziklába építi lakását,

27a sáskának nincsen királya,
és raja mégis rendben vonul,

28a gyík kezével kapaszkodik,
és ott van királyi palotákban.

29Hárman lépnek szépen,
és négyen járnak délcegen:

30az oroszlán, a hős az állatok között,
nem hátrál meg senki elől,

31a kakas, amint a tyúkok között büszkén lépeget,
a bak a kecskenyáj élén,
s a király, ha kiáll népe elé.

32Van, aki akkor bizonyul balgának, mikor magasra emelték:
ha okos lett volna, kezét a szájára tette volna.

33Aki fejés közben erősen nyomja a tőgyet,
vajat szorít ki belőle.
Aki erősen fújja orrát, vért nyom ki belőle.
Aki az indulatot szítja, viszályt okoz.