Keresés a Bibliában

5 1A tömeget látva fölment a hegyre. Leült, a tanítványai odajöttek hozzá, 2ő pedig szólásra nyitva ajkát így tanította őket:
3»Boldogok a lélekben szegények, mert övék a mennyek országa.
4Boldogok, akik sírnak, mert ők vigasztalást nyernek.
5Boldogok a szelídek, mert ők öröklik a földet.
6Boldogok, akik éhezik és szomjazzák az igazságot, mert ők kielégülést nyernek.
7Boldogok az irgalmasok, mert ők irgalmat nyernek.
8Boldogok a tisztaszívűek, mert ők meglátják Istent.
9Boldogok a békeszerzők, mert őket Isten fiainak fogják hívni.
10Boldogok, akiket az igazság miatt üldöznek, mert övék a mennyek országa.
11Boldogok vagytok, amikor gyaláznak és üldöznek titeket, és hazudozva minden rosszat mondanak rátok miattam. 12Örüljetek és ujjongjatok, mert jutalmatok nagy a mennyekben; így üldözték ugyanis a prófétákat is, akik előttetek voltak.
13Ti vagytok a föld sója. De ha a só ízetlenné válik, mivel sózzák meg? Semmire sem jó többé, mint hogy kidobják, és eltapossák az emberek.
14Ti vagytok a világ világossága. Nem lehet elrejteni a hegyre épült várost. 15Lámpát sem azért gyújtanak, hogy aztán a véka alá tegyék, hanem a lámpatartóra, hogy világítson mindenkinek, aki a házban van. 16Úgy világítson a ti világosságotok az emberek előtt, hogy lássák jótetteiteket és dicsőítsék Atyátokat, aki a mennyekben van.
17Ne gondoljátok, hogy azért jöttem, hogy érvénytelenné tegyem a törvényt vagy a prófétákat; nem azért jöttem, hogy érvénytelenné tegyem, hanem hogy beteljesítsem. 18Mert bizony, mondom nektek: amíg el nem múlik az ég és a föld, egy i betű vagy egy vesszőcske sem marad el a törvényből, amíg minden be nem teljesedik. 19Aki tehát egyet is elhagy e legkisebb parancsok közül és úgy tanítja az embereket, azt a legkisebbnek fogják hívni a mennyek országában; aki pedig megteszi és tanítja, azt nagynak fogják hívni a mennyek országában.
20Mert mondom nektek: ha a ti igazvoltotok nem múlja felül az írástudókét és farizeusokét, semmiképp sem mentek be a mennyek országába.
21Hallottátok, hogy ezt mondták a régieknek: ‘Ne ölj; aki pedig öl, méltó az ítéletre’. (Kiv 20,13) 22Én viszont azt mondom nektek, hogy mindenki, aki haragszik testvérére, méltó az ítéletre. Ha valaki azt mondja a testvérének: ‘Oktalan’, méltó a főtanács ítéletére; aki pedig azt mondja: ‘Bolond’, méltó a gyehenna tüzére. 23Amikor tehát fölajánlod adományodat az oltáron, és ott eszedbe jut, hogy testvérednek valami panasza van ellened: 24hagyd ott az adományodat az oltár előtt, és először menj, békülj ki testvéreddel, s csak akkor menj és ajánld föl adományodat. 25Egyezz meg ellenfeleddel gyorsan, amíg vele vagy az úton; nehogy ellenfeled átadjon téged a bírónak, a bíró pedig a törvényszolgának, és börtönbe vessenek. 26Bizony, mondom neked, semmiképp sem jössz ki onnan, amíg meg nem fizeted az utolsó fillért.
27Hallottátok, hogy ezt mondták a régieknek: ‘Ne törj házasságot!’ (Kiv 20,14}<fs) 28Én viszont azt mondom nektek, hogy mindaz, aki asszonyra néz azért, hogy megkívánja őt, már házasságot tört vele a szívében. 29Ha pedig a jobb szemed megbotránkoztat téged, vájd ki azt és dobd el magadtól; mert jobb neked, hogy elvesszen egy a testrészeid közül, mint hogy az egész testedet a gyehennára vessék. 30És ha a jobb kezed megbotránkoztat téged, vágd le azt és dobd el magadtól; mert jobb neked, hogy elvesszen egy a testrészeid közül, mint hogy az egész tested a gyehennára jusson.
31Azt is mondták: ‘Aki elbocsátja feleségét, adjon neki válólevelet’. (MTörv 24,1) 32Én viszont azt mondom nektek, hogy mindaz, aki elbocsátja feleségét – kivéve a paráznaság esetét –, házasságtörővé teszi, és aki elbocsátott nővel összeházasodik, házasságot tör.
33Szintén hallottátok, hogy azt mondták a régieknek: ‘Ne esküdj hamisan, hanem add meg az Úrnak, amit esküvel ígértél!’ (Lev 19,12}<fs) 34Én viszont azt mondom nektek, hogy egyáltalán ne esküdjetek: se az égre, mert az az Isten trónja, 35se a földre, mert az az ő lábainak zsámolya, se Jeruzsálemre, mert az a nagy király városa. (Iz 66,1;Zsolt 48,3) 36A fejedre se esküdj, mert egyetlen hajszáladat sem tudod fehérré vagy feketévé tenni. 37Legyen a ti beszédetek: igen, igen, nem, nem; ami ezeknél több, a gonosztól van.
38Hallottátok, hogy azt mondták: ‘Szemet szemért, és fogat fogért’. (Kiv 21,24) 39Én viszont azt mondom nektek: ne szálljatok szembe a gonosszal, hanem aki megüt téged a jobb arcodon, fordítsd oda neki a másikat is. 40És aki el akarja perelni tőled az ingedet, engedd át neki a köpenyedet is; 41s ha valaki kényszerít téged egy mérföldnyire, menj el vele kettőre. 42Aki kér tőled, annak adj, és attól, aki kölcsön akar kérni tőled, el ne fordulj.
43Hallottátok, hogy azt mondták: ‘Szeresd felebarátodatés gyűlöld ellenségedet.’ (Lev 19,18) 44Én viszont azt mondom nektek: Szeressétek ellenségeiteket, és imádkozzatok üldözőitekért, 45hogy fiai legyetek mennyei Atyátoknak, mert ő fölkelti napját a gonoszokra és a jókra, s esőt ad igazaknak és gonoszoknak. 46Ha ugyanis csak azokat szeretitek, akik titeket szeretnek, mi lesz a jutalmatok? Nemde a vámosok is ugyanezt teszik? 47És ha csak a testvéreiteket köszöntitek, mi rendkívülit tesztek? Nemde a pogányok is ugyanezt teszik? 48Ti tehát legyetek tökéletesek, mint ahogy a ti mennyei Atyátok tökéletes.
25 1Akkor hasonló lesz a mennyek országa a tíz szűzhöz, akik fogták lámpásaikat és kimentek a vőlegény elé. 2Öt közülük ostoba volt, öt pedig okos. 3Az ostobák ugyanis, amikor fölvették lámpásaikat, nem vettek magukhoz olajat. 4Az okosak viszont lámpásaikkal együtt olajat is vittek edényeikben. 5Mivel a vőlegény késett, mindnyájan elálmosodtak és elaludtak. 6Éjfélkor aztán kiáltás támadt: ‘Itt a vőlegény, gyertek ki elébe!’ 7Ekkor a szüzek mindnyájan fölkeltek és rendbe hozták lámpásaikat. 8Az ostobák ekkor így szóltak az okosakhoz: ‘Adjatok nekünk az olajotokból, mert lámpásaink kialszanak.’ 9Az okosak ezt válaszolták: ‘Nehogy ne legyen elég se nekünk, se nektek, menjetek inkább az árusokhoz és vegyetek magatoknak.’ 10Amíg azok elmentek vásárolni, megjött a vőlegény, és akik készen voltak, bementek vele a menyegzőre. Az ajtót bezárták. 11Később megjött a többi szűz is. Azt mondták: ‘Uram, uram! Nyiss ki nekünk!’ 12De ő így válaszolt: ‘Bizony, mondom nektek: nem ismerlek titeket.’ 13Legyetek tehát éberek, mert nem ismeritek sem a napot, sem az órát.
14Úgy lesz akkor, mint amikor egy ember arra készült, hogy külföldre menjen. Hívta a szolgáit és átadta nekik vagyonát. 15Az egyiknek öt talentumot adott, a másiknak kettőt, a harmadiknak pedig egyet, mindegyiknek a képessége szerint; és elment külföldre. Ekkor rögtön 16elment az, aki öt talentumot kapott, befektette azokat, és szerzett másik ötöt. 17Éppígy az is, aki kettőt kapott, szerzett másik kettőt. 18Az viszont, aki egyet kapott, elment, a földbe ásva elrejtette ura pénzét.
19Sok idő múltán megjött ezeknek a szolgáknak az ura és számadást tartott velük. 20Előállt ekkor az, aki öt talentumot kapott, hozott másik öt talentumot, és így szólt: ‘Uram, öt talentumot adtál nekem, nézd, másik öt talentumot nyertem rajta.’ 21Az ura azt mondta neki: ‘Jól van, derék és hű szolga! A kicsiben hű voltál, sokat bízok rád: menj be urad örömébe.’ 22Ezután jött az is, aki a két talentumot kapta és így szólt: ‘Uram, két talentumot adtál nekem, nézd, másik két talentumot nyertem rajta.’ 23Az ura azt mondta neki: ‘Jól van, derék és hű szolga, a kicsiben hű voltál, sokat bízok rád: menj be urad örömébe.’ 24Végül odajött az is, aki egy talentumot kapott, és azt mondta: ‘Uram, tudom rólad, hogy kemény ember vagy, aratsz, ahol nem vetettél, és begyűjtesz onnan is, ahová nem ültettél. 25Mivel féltem tőled, elmentem és elrejtettem a talentumodat a földbe. Íme, itt van, ami a tied!’ 26Az ura azt válaszolta neki: ‘Te gonosz és lusta szolga! Tudtad, hogy aratok, ahol nem vetettem és gyűjtök onnan, ahová nem ültettem. 27Éppen ezért el kellett volna helyezned a pénzemet a pénzváltóknál, hogy amikor megjövök, kamatostul kapjam vissza a magamét. 28Vegyétek hát el tőle a talentumot és adjátok annak, akinek tíz talentuma van! 29Mert mindannak, akinek van, még adnak és bővelkedni fog. Attól pedig, akinek nincs, még azt is elveszik, amije van. 30A haszontalan szolgát pedig dobjátok ki a külső sötétségre! Lesz majd ott sírás és fogcsikorgatás!’
31Amikor az Emberfia eljön dicsőségében, és vele együtt az angyalok mindnyájan, akkor leül majd dicsőséges trónjára. (MTörv 33,2) 32Összegyűjtenek eléje minden nemzetet, ő pedig elválasztja őket egymástól, ahogyan a pásztor elválasztja a juhokat a kecskéktől. 33A juhokat a jobbjára állítja, a kecskéket pedig a baljára. 34Akkor a király így szól a jobbja felől állóknak: ‘Jöjjetek, Atyám áldottai, vegyétek birtokba az országot, amely nektek készült a világ teremtése óta. 35Mert éheztem és ennem adtatok, szomjaztam és innom adtatok, idegen voltam és befogadtatok engem, 36mezítelen voltam és felöltöztettetek, beteg voltam és meglátogattatok, fogságban voltam és eljöttetek hozzám.’ 37Akkor az igazak megkérdezik majd tőle: ‘Uram, mikor láttunk téged éhezni, és tápláltunk téged, vagy szomjazni és inni adtunk neked? 38Mikor láttunk mint idegent, és befogadtunk, vagy mezítelenül, és felöltöztettünk téged? 39Mikor láttunk betegen vagy fogságban, és meglátogattunk téged?’ 40A király így válaszol majd nekik: ‘Bizony, mondom nektek: amikor megtettétek ezt egynek e legkisebb testvéreim közül, nekem tettétek.’
41Ezután a balján levőknek ezt fogja mondani: ‘Távozzatok tőlem, átkozottak, az örök tűzre, amely az ördögnek és az ő angyalainak készült. 42Mert éheztem és nem adtatok enni, szomjaztam és nem adtatok inni, 43idegen voltam és nem fogadtatok be, mezítelen voltam és nem öltöztettetek föl, beteg voltam és fogságban, és nem látogattatok meg engem.’ 44Erre azok is megkérdezik: ‘Uram, mikor láttunk téged éhezni vagy szomjazni, mint idegent vagy mezítelenül, betegen vagy a fogságban, és nem szolgáltunk neked?’ 45Akkor ő így felel majd nekik: ‘Bizony, mondom nektek: amikor nem tettétek meg ezt egynek e legkisebbek közül, nekem nem tettétek meg.’ 46És elmennek majd, ezek az örök gyötrelemre, az igazak pedig az örök életre.«

KNB SZIT STL BD RUF KG

Jegyzetek

5,1 A Hegyi Beszéd a keresztény tanítás összefoglalása; a Nyolc Boldogság felsorolja annak feltételeit, hogy Krisztus országába jussunk.

5,3 A lélekben szegények azok, akik önként szegények, és azok, akik belsőleg szabadok minden gazdagságtól; ezenkívül azok, akik az Ószövetség számos helyének szellemében alázatosak és egyedül Istenben bíznak.

5,22 Jézus úgy szólal meg itt, mint legfőbb törvényhozó. Nem csak a szélsőséget (ne ölj) tiltja, hanem azt, ami ehhez vezet: a haragot, a sértést, a rágalmazást, stb.