14Mikor kiszállt, meglátta a hatalmas tömeget. Megesett rajtuk a szíve, és meggyógyította a köztük lévő betegeket.
8
1Azokban a napokban, amikor ismét nagy tömeg volt együtt és nem volt mit enniük, magához hívta tanítványait és azt mondta nekik:
2»Sajnálom a tömeget, mert íme, már három napja velem vannak, és nincs mit enniük.
3Ha étlen bocsátom haza őket, ellankadnak az úton, mert egyesek messziről jöttek közülük.«
4Tanítványai azt felelték neki: »Hogyan tarthatná jól az ember ezeket kenyérrel itt a pusztában?«
5Ő pedig megkérdezte őket: »Hány kenyeretek van?« Azok azt felelték: »Hét.«
6Erre megparancsolta a tömegnek, hogy telepedjen le a földre. Fogta a hét kenyeret, hálát adott, megszegte és odaadta tanítványainak, hogy eléjük tegyék; és azok a tömeg elé tették.
7Egy kevés haluk is volt; azokat is megáldotta, és szólt, hogy ezeket is tegyék eléjük.
8Aztán ettek és jóllaktak. Végül a megmaradt darabokból hét kosárral szedtek össze.
9Akik ettek, mintegy négyezren voltak. Majd elbocsátotta őket.
10Ő pedig azonnal beszállt a hajóba tanítványaival és Dalmanuta vidékére ment.