24A farizeusok ennek hallatára azt mondták: »Nem űzheti ez ki az ördögöket, csak az ördögök fejedelme, Belzebub által.«
25Mivel ismerte gondolataikat, így szólt hozzájuk: »Minden ország, amely meghasonlik önmagával, elpusztul, és egyetlen város vagy ház, amely meghasonlik önmagával, fönn nem marad.
26Ha a sátán kiűzi a sátánt, meghasonlott önmagával; hogyan maradhatna fenn az ő országa?
27Ha én Belzebub által űzöm ki az ördögöket, a ti fiaitok ki által űzik ki? Így ők maguk lesznek a ti bíráitok.
28De ha én az Isten Lelke által űzöm ki az ördögöket, akkor elérkezett hozzátok Isten országa.
29Vagy hogyan mehet be valaki az erősnek a házába, hogy elragadja a holmiját, ha előbb meg nem kötözi az erőset? Csak úgy tudja kirabolni a házát.
30Aki nincs velem, ellenem van, és aki nem gyűjt velem, szétszór.
31Ezért mondom nektek: Az emberek minden bűne és káromlása bocsánatot nyer, de ha valaki a Lelket káromolja, az nem nyer bocsánatot.
32Ha valaki az Emberfia ellen mond valamit, az bocsánatot nyer, de ha valaki a Szentlélek ellen szól, az nem nyer bocsánatot sem ezen a világon, sem az eljövendőben.
Jegyzetek
12,31 A Szentlélek elleni bűn a megismert igazság tagadása. Ez aligha nyerhet bocsánatot, mert magában rejti az akarat megrögzöttségét és a megbocsátás feltételeinek hiányát. »Isten kész visszafogadni a bűnöst, aki megbánja tettét, de a farizeusok nem akarják megbánni bűneiket, így nincsenek abban a helyzetben, hogy bocsánatot nyerjenek. A Jézus elleni bűnre van mentség, mert nem látta meg benne szükségszerűen, hogy ő az Isten Fia. De tetteinek valódiságát és azok isteni eredetét tagadni Isten megtagadását jelentette.« (Szt. Garofalo)
22Az írástudók, akik Jeruzsálemből jöttek le, azt mondták, hogy Belzebub szállta meg, és az ördögök fejedelme által űzi ki az ördögöket.
23Ekkor összehívta őket, és példabeszédekben ezt mondta nekik: »Hogyan űzheti ki a sátán a sátánt?
24Ha valamely ország meghasonlik önmagával, az az ország nem állhat fenn.
25És ha egy ház meghasonlik önmagával, az a ház nem állhat fenn.
26Ha a sátán önmaga ellen támad és meghasonlott, nem maradhat fenn, hanem vége van.
27Senki nem mehet be az erősnek a házába és nem ragadhatja el a holmiját, ha előbb meg nem kötözi az erőst, csak akkor tudja kirabolni a házát.
28Bizony, mondom nektek, hogy minden vétket és káromlást, amellyel káromkodnak, megbocsátanak az emberek fiainak;
29de aki a Szentlélek ellen káromkodik, az nem nyer bocsánatot soha, hanem örök vétek fogja terhelni.«
30Mert azt mondták: »Tisztátalan lélek van benne.«