20Miután csúfot űztek belőle, levették róla a bíbort, ráadták saját ruháit, és kivitték, hogy keresztre feszítsék.
21Cirenei Simont, Sándor és Rúfusz atyját, aki a mezőről jövet éppen arra járt, arra kényszerítették, hogy vigye a keresztjét.
22Kivitték a Golgota nevű helyre, ami azt jelenti, hogy ‘Koponyahely’.
23Mirhával kevert bort adtak neki inni, de nem fogadta el.
24Azután keresztre feszítették, a ruháit pedig elosztották, sorsot vetve rájuk, hogy ki mit kapjon.
(Zsolt 22,19)
25A harmadik óra volt, amikor keresztre feszítették.
26Fel volt írva az ítélet oka: »A zsidók királya.«
27Megfeszítettek vele két rablót is, az egyiket jobbról, a másikat balról.
28
29Az arra járók pedig a fejüket csóválva káromolták őt, s ezt mondták: »Hé! Te, aki lebontod a templomot és három nap alatt felépíted,
(Zsolt 22,8)
30mentsd meg magadat, szállj le a keresztről!«
31Ugyanígy a főpapok is az írástudókkal együtt csúfolódva ezt mondogatták egymásnak: »Másokat megmentett, magát meg nem tudja megmenteni!
32A Krisztus, Izrael királya szálljon le most a keresztről, hogy lássuk és higgyünk!« Gyalázták őt azok is, akiket vele együtt feszítettek keresztre.
Jegyzetek
15,28 A vers a Vulgáta többlete volt: Így beteljesedett az Írás szava: "És a bűnösök közé számították" (Iz 53,12).