7

¹Jaj nekem, mert olyanná lettem,
mint aki kalászt megy szedni aratás után,
vagy mint aki böngészni akar szüret után!
Nincs többé ennivaló fürt,
hiába vágyódik koránérő fügére a lelkem!

²Eltűntek a jámborok a földről,
és nincs igaz az emberek között;
mindenki vér után les,
mindenki hálóval vadássza atyjafiát.

³Kezük kész tenni a rosszat:
a fejedelem követel,
s a bíró a fizetség szerint ítél;
lelke vágyát mondja ki a főember,
és elcsavarják az ügyeket.

⁴A legjobb is olyan közöttük,
mint a szedertövis,
és az igaz is olyan,
mint a sövény tüskéje.
A te őrállóid napja, meglátogatásod eljött;
most lesz az ő pusztulásuk!

⁵Ne higgyetek a jó barátnak,
és ne bízzatok a jó ismerősben;
még attól is, aki kebleden nyugszik,
őrizd szájad zárait!

⁶Mert a fiú gyalázattal illeti atyját,
és a leány felkel anyja ellen,
a meny a napa ellen,
és ellensége az embernek a saját házanépe.

KNB SZIT STL BD RUF KG