18Mindezeket hírül vitték Jánosnak a tanítványai.
19János erre magához hívott tanítványai közül kettőt, és elküldte őket Jézushoz, hogy kérdezzék meg: »Te vagy-e az Eljövendő, vagy mást várjunk?«
20Amikor ezek a férfiak odaérkeztek hozzá, így szóltak: »Keresztelő János küldött minket hozzád, hogy kérdezzünk meg: ‘Te vagy-e az Eljövendő, vagy mást várjunk?’«
21Éppen abban az órában sok embert megszabadított betegségétől, szenvedésétől és a gonosz lelkektől, és sok vaknak visszaadta a szeme világát.
22Ezt felelte nekik: »Menjetek, vigyétek hírül Jánosnak, amit láttatok és hallottatok: a vakok látnak, a sánták járnak, a leprások megtisztulnak, a süketek hallanak, a halottak föltámadnak, a szegényeknek hirdetik az evangéliumot.
(Iz 26,19; 29,18; 35,5-6; 61,1)
23Boldog, aki nem botránkozik meg bennem.«
24Miután János követei elmentek, elkezdett Jánosról beszélni a tömegnek: »Miért mentetek ki a pusztába, mit akartatok látni? Széltől lengetett nádat?
25Vagy mit akartatok látni, amikor kimentetek? Finom ruhákba öltözött embert? Íme, akik drága ruhában és kényelemben élnek, a királyi palotákban vannak.
26Vagy mit akartatok látni, amikor kimentetek? Prófétát? Igen, mondom nektek: prófétánál is nagyobbat.
27Ő az, akiről írva van:
‘Íme, elküldöm angyalomat színed előtt,
aki elkészíti előtted utadat’.
Jegyzetek
7,18 János azoktól a tanítványoktól értesült Jézus tetteiről, akik bebörtönzése után is kitartottak mellette. Őket kérte meg, hogy kérdését közvetítsék, nem mintha maga kételkedett volna Jézus Messiás-voltában, hanem hogy hallhassák magának Jézusnak a vallomását.